Nyemirovics Dancsenko, Vlagyimir: Az igazság színháza - Korszerű színház 38-39. (Budapest, 1962)

Feljegyzések a színészi alkotásról

hov.^ Nála valóban előfordultak meglepetések, még olyankor is, amikor a szerepet már több tucatszor játszotta. És ez nemcsak az Áradat cimü vígjátékban fordult elő, hanem olyan felelős szerepben is, mint Hlesztakov.

Káros és megbocsáthatatlan farizeusság lenne azonban azt állitani, hogy alakitása valóban tökéletesen szabad volt. Csehov.iál egy-egy előadás során két-három-négy meglepetés fordult elő. Ez volt a legtöbb. Minden egyebet ugyanúgy játszott, mint előző alkalommal. Egyes részek pedig, amelyeket a közönség hálásan fogadott, egészen a sablonosságig rögződtek. Maga Sztanyiszlavszkij, amikor Krutyickijt játszotta, még ő sem mondott le bizonyos fogásokról, amelyeket előbb már felhasznált. Mindezek már sablonok voltak, de olyanok, amelyekről azt mondom, hogy nem tiltakozom ellenük. Itt azonban egy rendkívül fontos kitérőt kell tennünk. Csehov is a maga megszokott fogásaival és Sztanyiszlavszkij is jól tudta, hogy amikor szerepüknek ezeket a sikeres momentumait újra meg újra felhasználják, nem a külső színekkel kell élniük, hanem azt a gondolatot, azokat az élményeket kell újjáéleszteniük,amelyek első alkalommal ezeket a színeket sugallták nekik. Tehát a képzelet, a gondolat, amelyet a színész idegeihez eljuttatott, ennek a művészi kifejezésmódnak a lélektani forrásához fordult, nem pedig egyszerűen a külső kifejezésmódhoz.Amikor azonban azt látom, hogy Tartuffe abban a jelenetben, amikor Elmirának udvarol,úgy fejezi ki izgalmát, hogy jobb keze nem tud nyugton maradni és keze ujjal.lázasan remegnek, ezt nem fogadom el, érzem, hogy ez csináltság. nem pedig élő emóciók kifejezése. A színész tehát elfogadhatatlan sablonba esett. Azt mondom, hogy az ilyen sablonok ellen úgy kell harcolni, hogy gondolatunkkal leásunk a má-1/ Csehov, Mihail /1878-1955/ a Művész Színház színésze és rendezője volt,ő vezette a 20-as években az úgynevezett II. Művész Színházat. Pesszimista felfogása, expresszionista stílusa miatt keményen bírálták. A 30-as évek elején emigrált.- 36 -