Szántó Judit, Sz. (szerk.): India színházművészete - Korszerű színház 37. (Budapest, 1962)
I. Balvant Gargi: Színház és tánc Indiában
194-7-ben, amikor az ország a felosztás következtében vérfürdőben úszott, és tombolt az általános gyűlölet, a népi szinház művészei az utcán játszottak. Az egymással küzdő csapatok kardjai és tőrei között mutatták be előadásaikat, amelyek az általános egyetértéssel és a békével foglalkoztak. A darabok leleplezték az Imperialisták üzelmeit, akik éket vertek a nemzeti szolidaritásba és a népet kettéválasztották. Kvadzsa Ahmad Abbasz Ki vagyok én? cimü müve egy olyan emberről szól, aki a felkelések áldozata lett, és hátába három halálos sebet kapott hinduktól és muzulmánoktól egyaránt. Elvesztette emlékezőtehetségét és elfelejtette, hogy hindu-e vagy muzulmán. A gyűlölet és a téboly közepette vándorol táborról táborra, hogy védelmet és táplálékot keressen. A hindu menekült tábor csak akkor hajlandó segíteni rajta és enni adni, ha hindu. Ugyanez játszódik le a muzulmánoknál is. Haldoklása közben visszatér az emlékezete. Uost már tudja, hova tartozik, de nem hajlandó megmondani. Bz az ő bosszúja. Szellemként kísérti majd az embereket a kérdéssel! "Ki vagyok én?" Ez a kérdés rágja és mardossa majd tudatukat és saját lelkűk vizsgálatára kényszeríti őket. A rendezés olyan technikát alkalmazott, amely szakított mindenféle színpadi és jelenetezési beosztással. A történések sorozata folyamatos egésszé olvadt össze. A különféle színhelyeket kis változtatásokkal és rögtönzésekkel érzékeltették. R. Ghatak Az aláirt szerződés cimü darabja a kettéosztás témájának másik, igen izgalmas drámai feldolgozása. Kelet-Bengáliából menekültek özönlenek be és a vasútállomás peronján verődnek össze. A peron lesz az otthonuk. Egy apa és a lánya fájdalommal és éhséggel viaskodva, a nyomortól elgyötörtén, iszonyodva figyeli, hogyan nyitnak tüzet arra a tüntető menetre, amely Pandit Nehruhoz vonul, ! hogy a nép gondjairól beszéljen vele. A darabot csupasz színpadon, minimális kellékkel mutatták be.- lo5 -
