Szántó Judit, Sz. (szerk.): India színházművészete - Korszerű színház 37. (Budapest, 1962)

I. Balvant Gargi: Színház és tánc Indiában

rádzsája, egy XVII. századi dél-indiai uralkodó, nagyon megharagudott, amiért egy szomszédos herceg nem engedte fellépni táncosait az udvarában. A rádzsa ekkor elhatározta, hogy megalapítja saját táncegyüttesét. Azon az éjszakán álmában látomása támadt: festett arcú alakokat látott, koronával és álarccal, pompás ruhákban, félig tajtékba merülve, úgy hogy csak fejüket és felső testüket láthatta. Mivel nem tudta, hogy derékon alul hogyan voltak öltözve, egy jósdához akart fordulni. Azonban a másnap meghozta a választ, egy elsüllyedt kereskedelmi hajóról érkezett hir alakjában. Amikor felnyitották a roncs közelében úszkáld ládákat, azokban Erzsébet-kori ruhákat és bő abroncsszoknyákat találtak. Azóta a kathakali-táncosok bő, suhogó szoknyát hordanak, abban a hitben, hogy a tengeristen parancsolta igy.

Kerala, India legsűrűbben lakott területe, ahol az Írni-olvasni tudó emberek százalékszáma a legmagasabb, gazdag ország szegény lakosokkal. A nők vállalkozók számára dolgoznak, kókuszdiót törnek, a sárgásbarna rostokból háncsot vernek és a napon kosarakat és gyékényeket fonnak. Dus fekete hajuk van, nagy csillogó szemük és tagjaikban természetes báj. A férfiaknak sötét, csillogó testük van. Hajadonfőtt, mezítláb, csupán ágyékkendőben, bámulatos ügyességgel kúsznak fel a magas kókuszpálmákra.

Kristálytiszta tengerével és lagúnáival, napfényes homokpartjával és szárnyas pálmáival, rizsföldjeivel és füszerkertjeivel zölden csillog Kerala földje. 8z a smaragdzöld ragyogás végtelen miriádnyi kék, ibolya és sárga árnyalatban törik meg a trópusi napsütésben.

Mindennap hallható dobszó, akár a rádzsa felvonulásán, templomi ünnepségen, elefántcsordánál, amely az ivóvízhez vonul, akár táncosok csoportjánál egy térségen. A dobszónak ebben az országában a kathakali élő népművészet.

Az előadás vagy egy templom udvarán folyik, vagy szabad térségen, a csillagos ég alatt. Az enyhe esti leve- 5o -