Szántó Judit, Sz. (szerk.): India színházművészete - Korszerű színház 37. (Budapest, 1962)

I. Balvant Gargi: Színház és tánc Indiában

Akbar, a TTL. szálad mogul eaáaiára, *eg akarta erősitani India egységét és a kultúra éa vallás felvirágzására törekedett. Ezért uj vallást vezetett be, a "Din-E-Ilahi"-t, amely az összes többi vallás kivonata volt. Tudósokat és művészeket gyűjtött udvarába. Tanzen, a legnagyobb muzsikus és Blrbal, a legnagyobb filozófus udvarának "kilenc drágaköve" közé tartozott. A muzulmánok puritán egyszerűsége összeolvadt a hinduk dus sokoldalúságával és a művészetben jutott kifejezésre. A mogul építészetet jellemző finoman cizellált tornyocskákat és a hagymaalaku kupolákat muzulmánok tervezték és Izmos hindu munkások épitették. A hindu legendáktól és mitológiai tanifásoktól ihletve, a muzulmán zenészek uj dallamokat vezettek be a meglevő ragákba. A XVII. és XVIII. századi mogul festészet perzsa motívumok hatására tökéletesítette művészetét a Radzsputa- Kangra miniatűrökben. A kathak is e két kultúra kapcsolatából született. A kathak táncos perzsa öltözetben éli bele magát Radha és Krisna szerelmi legendáiba. Krisnát, aki az erdőkben folyóparton furulyázik, mindig pásztorlányok és tehénpásztorok veszik körül. Istennek és imádóinak örök játéka ez, az örökös bujócska férfi és nő között. Ezt a lelki kapcsolatot mélységesen szenvedélyes, erotikus táncjelenetekben fejezik ki.

Amikor a mogul császárság felbomlott, a fejedelmi székhelyek lettek a maguk maharadzsáival és navabjaival a művészetek pártfogói. Az avadhi Vadzsid Ali Sah navab a XIX. század közepén gyakorlott kathak-táncos volt. Egész sereg palotahölgy volt körülötte, akik fésülték, tenyerét és talpát hennával színezték és segítettek rendkívül gondos öltözködésében. A navab Krisnát alakította, királynői és háremhölgyei pedig a goplk /pásztorlányok/ szerepét táncolták.

Azután a tánc lassan elkorcsosodott és a bordélyházakban talált menedéket, ahol a nacs-leányok használták fel ezt a művészetet, hogy dalaikat kéjesebbé és izgatóbbá- 39 -