Szántó Judit, Sz. (szerk.): India színházművészete - Korszerű színház 37. (Budapest, 1962)

I. Balvant Gargi: Színház és tánc Indiában

re rendelkezéseit, törődött a színészek érdekeivel és felügyelt a zenészekre. A viduaaka. a bolond, a szanszkrit dráma állandó alakja volt. Kopasz, törpeszerü, lógó hasú figura volt, előreálló fogakkal és szúrós szemmel; amellett falánk, bolondja a nyalánkságoknak és az ostoba tréfáknak és bizalmas barátja a királynak, aki országa és szive minden titkát megosztotta vele. Prakrit^ tájszólással beszélt és ostoba fecsegésével megnevettette a népet. Beszéde, arcjátéka és ruházata egyaránt groteszk volt és bohóchoz tette hasonlóvá.

Kautilja /Csandragupta császár minisztere, i. e. IV. század/^ Arthasasztra cimü müvében utalt a színészek laza erkölcseire és azt tanácsolta az állami vezetőknek, hogy a városok és falvak szivében ne építsenek házakat színészek és akrobaták részére. A nagy hindu törvényhozó, Manu szerint a színész feleségével való meg nem engedett kapcsolatokért túlságosan csekély büntetés járt. A komédiásfeleségek olyan zavartalanul vegyültek el a nép között, mint a magánhangzók a mássalhangzókkal. Az agyagkocslkában a

Szutradhara a városban sehol sem kap ennivalót. Ez megvilágítja a színészek helyzetét, akiket tisztességes házakba nem engedtek be. De ugyanakkor azt látjuk, hogy a gazdagok és a fejedelmek szemében rendkívül tisztelt és kívánatos személyiségek.

A színészeknek fejedelmi pártfogóik voltak és néha királyok keltek versenyre a színészek ügyességével. Maga Bharata bölcs volt, Kalidászánál pedig azt olvassuk, hogy Agnivárná, a Raghu-dinasztiából származó lezüllött király színészekkel versengett az előadás művészetében.

^ k prakrit az árja ó- és középindiai népnyelvek gyűjtőneve .

^Kautilja Csanakja nagytudásu bráhmán volt,aki ügyes diplomáciájával az i. e. IV. században nagy uralkodóvá tette Csandraguptát. ital 3zóval legfőbb minisztere volt. Könyve, az Arthasasztra gazdasági, közigazgatási, jogi és politikai kérdéseket tárgyal.- 22 -