Szántó Judit, Sz. (szerk.): India színházművészete - Korszerű színház 37. (Budapest, 1962)

I. Balvant Gargi: Színház és tánc Indiában

Szinpompás díszletekben, amely egy mogul-kori radzs­­puta palotát ábrázolt, egy szerelmi történet került bemu­tatásra. A marionettek csillogó bó szoknyákat, flitteres kendőket, hosszú fekete hajfonatot és gyöngyökkel kirakott orrkarikát viseltek. A radzsputa lovasokon szűk lovagló­­nadrág volt és aranysujtásos kabát. Kardjukat bonyolult ezüst minták díszítették. A darab udvari intrikákról, fél­tékenységről és szenvedélyről szólt, lovagok és hercegek, királynők és udvaroncok, szolgák és kapuőrök középkori vi­lágában. A bábjátékos látható volt; ott ült a színpad mellett. Az előszínpadon ült a dobost egy mulatságos képű báb. Csak akkor vettem őt. észre, amikor a játék folyamán az egyik bajvívó hirtelen egy szabálytalan vágással próbálkozott, és a báb a dobra ütött, hogy megrója érte. A harcoló hős visszahúzta kardját. A közönség nevetett. Azután a dobos ismét a feledés homályába merült, egészen a dráma csúcs­pontjáig, amikor hirtelen ütéssel ismét életjelt adott ma­gáról. A másodperc töredékéig tartó dobszó aláhúzza a da­rab jelentős pontjait. Néha a dobos az udvari bolond sze­repét is játssza és gesztusokkal, valamint szatirikus meg­jegyzésekkel festi alá a cselekményt. Egyszerre áll a da­rabon belül és kivül. Láthatóan még a bábjátékost is kifi­gurázza, akivel szemben időnkint kihívó dacot, vagy enge­delmességet tanúsít. A lázadás szellemét testesíti meg, amely kihívja Istent, a nagy bábjátékost. Amikor az egyik herceget párbajban megölték, és az a palota csarnokában, a földön feküdt, a királynő és a szol­gálólányok kezűket szemükhöz szorították és könnyeztek; a másik herceg és udvaroncai azonban büszkén elvonultak. A könnyek nem méltóak egy radzsputa katonához. Megjelent há­rom szolga, hogy elvigyék a holttestet, de nem birták fel­emelni. A halott túlságosan nehéz volt. Hasztalan próbál­kozásaik közepette a közönség buzditóan kiáltozott: Fel! Fel! Rajta! Brávó! De az emberek csak ide-oda sürögtek, 112 -

Next

/
Thumbnails
Contents