Knyebel, Marija: A színészi szó - Korszerű színház 35-36. (Budapest, 1962)

A színészi szó

A SZÍNÉSZI szó

Mostanáig egész sereg olyan könyv jelent meg, amely feltárja Sztanyiszlavszkij kísérletező munkásságénak utolsó szakaszát. Megjelent A szinész munkája második része és Sztanyiszlavszkij sok megállapítása, feljegyzése, előadása látott napvilágot a Művész Szinház évkönyveiben, a Tyeatr számaiban és a Sztanyiszlavszkij cikkeit és megállapitásait tartalmazó gyűjteményes kötetben. Abban az időben, amikor Sztanyiszlavszkij vezetésével a beszéd kérdéseivel foglalkoztunk, Sztanyiszlavszkij uj, a művészetről vallott legérettebb gondolatai és későbbi művészi felfedezései még csak a kikristályosodás kezdetén voltak, akkor adott nekik pontos, befejezett megfogalmazást, amelyben sok gyakorlati példa volt, s amely napról napra próbára tétetett és egyre pontosabbá vált a Stúdió gyakorlati munkájában. Szemtanúi voltunk ennek a csodálatos folyamatnak.

Ez a tanulmány egyrészt Sztanyiszlavszkij már megjelent megállapításain alapul, másrészt személyes visszaemlékezéseimen Sztanyiszlavszkij munkájáról. Elbeszélés ez arról, amit láttam és hallottam, egyben pedig kisérlet is arra, hogy rendszeresen általánosítsam, ha csak kezdetlegesen is, Sztanyiszlavszkij alapvető tételeit a szó szerepéről a szinész művészetében. Nem tudományos, kutató mű ez és nem is tankönyv a szinpadi beszédről. Sokkal szerényebb feladatra vállalkoztam és úgy érzem, teljesítettem azt, ha sikerül a mi munkánk egyik legfontosabb kérdésének felvetése . Ezért tartom lehetségesnek, hogy ebben az irásmüben a kérdés egyenes felvetéséről áttérjek az úgynevezett memoár jellegű anyagokra, arra, mit mondott a szó- 5 -