Alterescu, Simion: Rendező, dráma, színház - Korszerű színház 34. (Budapest, 1962)
A rendezés néhány kérdéséhez
Azok a történészek, akik a burzsoá földesúri rendszer érdekeit védelmezték, figyelmen kivül hagyták, vagy megpróbálták meghamisítani Bálceaeu alakját, Camll Petrescu behatóan foglalkozott az 1848-as forradalomnak, a forradalom vezetőinek és az egész történeti komplexumnak az ábrázolásával. Gazdag dokumentációs anyag birtokában, azoknak az osztályviszonyoknak a fényében, amelyek a korabeli román társadalmat jellemezték, Camil Petrescunak sikerült meghatároznia Bälcescu állásfoglalását s befolyását az eseményekre. Már Bälcescu szinpadralépésének pillanatában érezzük, hogy "a forradalom abszolút szükségességét" vallja, ez a tudat teszi dinamikussá, ebből ered, hogy "önmagát a forradalom egyik meghatározó erővonalának tekinti." /Plechanov/. A darab első jelenetében Camll Petrescu közeliinkbe hozza a román társadalmi fejlődés sajátosságait az adott korszakban, körvonalazza a forradalom specifikus jellegét, amelyet az tesz ellentmondásossá, hogy a társadalmi felszabadulást elsősorban a jobbágyok várták, s nem a burzsoázia, amely könnyen megtalálta az utat Bälcescu eszmélnek elárulásához. A szerző éppen ezért szükségesnek találja a Bälcescu és a vezető polgári forradalmárok közötti konfliktus bemutatását, Az ellentét illusztrálására olyan tényeket is fölhasznál, amelyek történetileg nem bizonyithatók. Ezek azonban a dráma ökonómiájában teljesen valószerüek, mert egy oiyan történelmi valóság lehetőségeinek a kereteiben maradnak, amelynek az ábrázolásához a történeti hősök, különösen Bälcescu alakjának megelevenitése éppúgy hozzátartozott, mint a dokumentumok fölhasználása, A szerző történelemszemléletének a helyessége nemcsak Bälcescu 1848-as forradalomban vitt szerepének előtérbeállitásában, hanem a néptömegek forradalmi szerepének ábrázolásában is megmutatkozik, A forradalmi tömeg Camil Petrescu darabjában a fennálló politikai rendszer megdöntésének csak- 79 -I