Alterescu, Simion: Rendező, dráma, színház - Korszerű színház 34. (Budapest, 1962)

A rendezés néhány kérdéséhez

Más drámaírók azonban azért fordulnak a narratív elemekhez, mert nem biztosak a konfliktus ős a hősök megalkotásában.

A cselekmény töredékes lesz, és intermezzok szakítják meg. Ily módon nem a cselekmény aktuális sikja alkotja a dráma főtengelyét. Ez a szerkezeti forma menedékül szolgál azoknak a szerzőknek, akik fölmentve érzik magukat attól, hogy a cselekmény egységének és a sűrítésnek az elvét alkalmazzák, és attól is, hogy a hősöknek főszerepet adjanak a konfliktus megoldásában.

Aurél Storln Közvéleményének drámaibb jellege lett volna, ha a szerző lemond a személyes közbeavatkozásról, és a nemzetközi biróságot használta volna a cselekmény kibontásának keretéül. Nehéz lenne azonban fölmenteni az Elkésett robbanásban ennek a módszernek az alkalmazását, mert nem illik a darabhoz.

Ez a technika károsan befolyásolja éppen az óhajtott ezinházezerüséget. Ezekben a darabokban szétválik, elszigetelődik a dráma tárgya és az objektiv valóság, sőt, a narrativ előkészítés miatt a dráma epikus jelleget ölt, mivel a szerző ilyen vagy olyan formában maga is megjelenik a darabban, leleplezi a hősök gondolati tartalmát és cselekedeteit. Az ilyen darabok erősen didaktikus jellegűek. Kétségtelen, hogy a retrospektiv drámatechnikát nem lehet abszolút mértékben elvetni, láttuk ennek megfelelő alkalmazását is, de hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a jelenkori drámairodalomban nem ez az ut a dráma ezinházszerübbé tételének ez útja. Nem ez az a drámai forma,amely megfelel annak az objektív valóságnak, amit az Írók vissza akarnak tükrözni.

Hasonlóképpen nem járhat eredménnyel a dráma megújulása és ezinhézszerüaége ezempontjából a dráma absztrahálása sem.

48 -