Alterescu, Simion: Rendező, dráma, színház - Korszerű színház 34. (Budapest, 1962)

A rendezés néhány kérdéséhez

Más drámaírók azonban azért fordulnak a narratív ele­mekhez, mert nem biztosak a konfliktus ős a hősök megalko­tásában. A cselekmény töredékes lesz, és intermezzok szakítják meg. Ily módon nem a cselekmény aktuális sikja alkotja a dráma főtengelyét. Ez a szerkezeti forma menedékül szolgál azoknak a szerzőknek, akik fölmentve érzik magukat attól, hogy a cselekmény egységének és a sűrítésnek az elvét al­kalmazzák, és attól is, hogy a hősöknek főszerepet adjanak a konfliktus megoldásában. Aurél Storln Közvéleményének drámaibb jellege lett volna, ha a szerző lemond a személyes közbeavatkozásról, és a nemzetközi biróságot használta volna a cselekmény kibon­tásának keretéül. Nehéz lenne azonban fölmenteni az Elké­sett robbanásban ennek a módszernek az alkalmazását, mert nem illik a darabhoz. Ez a technika károsan befolyásolja éppen az óhajtott ezinházezerüséget. Ezekben a darabokban szétválik, elszi­getelődik a dráma tárgya és az objektiv valóság, sőt, a narrativ előkészítés miatt a dráma epikus jelleget ölt, mi­vel a szerző ilyen vagy olyan formában maga is megjelenik a darabban, leleplezi a hősök gondolati tartalmát és cseleke­deteit. Az ilyen darabok erősen didaktikus jellegűek. Két­ségtelen, hogy a retrospektiv drámatechnikát nem lehet ab­szolút mértékben elvetni, láttuk ennek megfelelő alkalmazá­sát is, de hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a jelenkori drámairodalomban nem ez az ut a dráma ezinházszerübbé téte­lének ez útja. Nem ez az a drámai forma,amely megfelel an­nak az objektív valóságnak, amit az Írók vissza akarnak tükrözni. Hasonlóképpen nem járhat eredménnyel a dráma megújulá­sa és ezinhézszerüaége ezempontjából a dráma absztrahálása sem. 48 -

Next

/
Thumbnails
Contents