Alterescu, Simion: Rendező, dráma, színház - Korszerű színház 34. (Budapest, 1962)

A rendezés néhány kérdéséhez

ben kell közölnie. Tízért,az alkotó-rendező fogalmáról szólva I.Zavadszkij a következő fenntartást alkalmazta: "Lehet, hogy az alkotó-rendezőről beszélve meglehetősen veszélyes eszmét fejtegettem, elképzelem, hogy olyan kezelő, vagy mesterember-rendező, akinek nincs művészi mondanivalója,hogyan közeledik a klasszikus müvekhez vagy egy jelenkori drámaíróhoz az alkotó-rendező impertinens álarcában. Mielőtt alkotó-rendezőnek tartanád magad, meg kell tanulnod mélyen megérteni a drámaírót, megérteni mindenben."

A Fesztivál keretében erősen naturalista jellegű előadások is szerepeltek. A hallgatás éjszakái /Birlad - rendezte C. Nacu/, a Példátlan vihar /Bacáu - rendező I. G. Russu/ vagy Az utolsó vonat /Kolozsvári Nemzeti Színház - rendező Ion Dinescu/ azt bizonyítják, hogy a naturalista jelenségek nem haltak még ki a színházból. Ezeknek a színdaraboknak a rendezői között vannak olyan fiatalok, akik még nem értették meg,hogy a naturalizmus ellentmond a színház lényegének. Sajnálatos, hogy az utóbbi években nevelkedett rendezők között is vannak olyanok, akik unalmas és müvészietlen előadásokat alkotnak. Egész mozgalmunkból, dramaturgiai iskolánkból annyit sem tanultak meg, hogy a ezinház szintetikus művészet? Hogy a drámai mű eszménye maga is szintetikus? Hogy a hősök emberi értékekkel rendelkeznek, s hogy a naturalizmus alapjában véve nem tesz egyebet, mint alapjaiban pusztítja el a színház szépségét és nevelóerejét?

A szintetikus kifejezési forma, az előadott drámai müvek szinpadszerűségének fokozása érdekében szinházmüvészetiinkben helyes irányzatként jelentkezik az a törekvés, hogy minden előadásnak sajátos jellege legyen. Néhány rendező azonban továbbra is amorf színházat alkot, olyan előadásokat, amelyek a ezinpadmüvéezetben mindenek fölött állónak- 26 -