Alterescu, Simion: Rendező, dráma, színház - Korszerű színház 34. (Budapest, 1962)

A rendezés néhány kérdéséhez

tők színházművészetünk színvonalához, összeegyeztethetetlenek elvi célkitűzéseinkkel, a színházaink alkotómunkájában eddig megvalósult eredményekkel és a jövőbeli lehetőségekkel. Éppen ezért habozás nélkül támadni kell őket. Találkozunk néha - miért ne beszéljünk nyíltan? - felkészületlenséggel, dilettantizmussal, sőt kulturálatlansággal is. Az ilyen rendezőkről bizony csak azt mondhatjuk - Gordon Craig-et idézve -, hogy épp annyira nem megfelelőek a színházban, mint a temetkezési vállalkozó reklamációja a kórházban.

Vannak olyan rendezők is, akiknek fejlődése egyenetlen, tele örvendetes emelkedőkkel és érthetetlen lejtőkkel. Sőt, tapasztalt rendezőknél is előfordulnak megmagyarázhatatlan ellentmondások. Ion Olteanu i Puskás embert kiválóan rendezte,de ugyancsak ő alkotta azt a Hamlet-feluiltást is, amely gyászos előadás volt, nem felelt meg a shakespeare-i szellemnek, s hiányzott belőle - a legnagyobb müvekben mindig meglévő - korunkhoz szóló mondanivaló.Sica Aiexandrescu népművész Goldoni hazájában ragyogó előadásban vitte színpadra az I. Ruateghit. ezzel szemben ugyanezen szerző A fogadó sné c. vígjátékénak rendezésével nem volt sikere a bukaresti közönség előtt. Mony Ghelerter a Romeo és Julia emlékezetes előadásának rendezője, a Vihar azonban még kívánalmakat hagy maga után. És még lehetne sorolni példákat.

Még gyakoribbak azok az esetek, amikor a hosszú évek tapasztalatával rendelkező rendezőknek - mint pl.H,Hasaim - nem sikerül belehelyezkedniük a dráma koncepciójába, a nem találják meg a dráma eszmei mondanivalójának legmegfelelőbb színpadi formát. Példa erre Az If.iu Gárda öreges ás fáradt előadása.

A rendező olyan művész, aki bizonyos müvekhez vonzódik elsősorban, az azonban nem magyarázza meg a sikertelenségeket. Igaz, hogy a színházak sokszor könnyelműen osztanak ki rendezőknek darabokat.

A Hamletet.nem lehet évad elején váratlanul kiosztani a rendezőnek, mert arra éveken át kell készülnie s szenvedélyesen tanulmányoznia. Shakespeare legátfogóbb és filozó- 9 -