Sztanyiszlavszkij: Új ösvényeken - Korszerű színház 33. (Budapest, 1962)
Megjegyzések a színészi etikáról és fegyelemről
Ha a színész szereti a munkáját, akkor feltétlenül és önzetlenül szereti azt. Ez a magatartás tiszteletet érdemel. A vezetők gyakran szem elől tévesztik ezt és nagyon felelőtlenül élnek hatalmukkal, nem kímélik a művészek érzéseit, amelyeket az emberi lélek legjobb és legfinomabb /legnemesebb/ érzései közé kell sorolnunk. Amikor emberi tehetséggel és tiszta emberi törekvésekkel, emberek idegeivel van dolgunk, nagyon óvatosaknak kell lennünk.- 60 -
/