Sztanyiszlavszkij: Új ösvényeken - Korszerű színház 33. (Budapest, 1962)

Megjegyzések a színészi etikáról és fegyelemről

az alkotás keltette izgalom/, az alkotó akarat ellanyhulása, a bensőről és az ihletről szóló elmélet, teljesen külsőségéé kacérság, a külső, a ruházat, a testtartás szépségének hajszolása, eredetieskedés, amely sokszor egészen Ízléstelen, csak azért, hogy kiváljanak a szürke tömegből.

A gondolkozás és az érzések eredetiségének hajszolása, részben a hibák igazolásául, részben egyéniségük eredetiségének bizonyítására.

6. A sikertelenség következtében beálló kétségbeesést, elkeseredést és az alkotó akarat lelohadását siker esetén hisztérikus munka és energia váltja fel. Mindkettő nem a tiszta művészet szeretetéből, hanem népszerüségvágyból.

7. Az alkotás helytelen iránya a siker felé, nem pedig a tiszta művészet érdekében.

8. Bukás, és ennek és a sértett önérzetnek következtében mások véleményének lebecsülése, a magányos, meg nem értett és meg nem becsült művész póza, önmaga feldicsérése önigazolás és vigasztalás kedvéért. Csalódás nem önmagában, hanem másokban és a művészetben. Az önbizalmát csiklandozó egyes személyek és vélemények felmagasztalása.

9. Siker, s ennek következtében felfuvalkodottság, öndicséret, mások lekezelése. Megvetés a hizelgők iránt, megvetés azok iránt, akik nem értik meg és bírálják, mint akik nem méltók rá, hogy megértsék nagyságát.

10. Hajsza a népszerűség után. Minden alkalmat megragad, hogy bizonyítsa népszerűségét. Erőszakolja a dicséretet és a népszerűség jeleit. Fényképek, reklám, kritikák. A kritikák, a koszorúk, ajándékok és a népszerűség minden más bizonyítékának gyűjtése. Az a szokás, hogy önmagáról beszél, szépitget és hazudik is sikereiről, nagyítja sikerét és tehetségét.

Megkívánja a hizelgést, az imádatot és a sikert. Türelmetlen más véleményével és a kritikával szemben.

Észrevétlenül megváltozik a társasága is: azok helyébe, akik őszintén értékelték, a hizelgők lépnek. Megmérge-