Sztanyiszlavszkij: Új ösvényeken - Korszerű színház 33. (Budapest, 1962)

Megjegyzések a színészi etikáról és fegyelemről

rabot..A legsötétebb vidéki helyeken ez nap mint nap előfordul, mert a szerepeket egyetlen próbával és egyetlen alkalomra készitik elő. Ott a színész egy idény folyamán néha száznál is több uj szerepet Játszik el. Ez a felháborító helyzet lehetetlenné tesz bármiféle alkotást és kollektiv munkát. Én más esetekről beszélek, amikor a jó színész, bár módja volna tanulmányozni a darabot, mégsem ismerkedik meg vele, mert ezt bizonyos esetekben feleslegesnek tartja.

Ugyanezt gyakran megteszik a zenészek, a színészek és mások is, holott ezzel kereken szembehelyezkednek a színpadi harmónia vagy az együttes alaptörvényeivel. Leggyakrabban azonban maguk a színészek követlek el bűnöket az együttessel szemben, { holott nekik kellene megteremteniük az együttest.

A vendégszereplő neves színészek szegik meg elsőnek

művészetünk alaptörvényeit. Szerepeket játszanak, nem pedig

«

darabokat, más szóval a részt emelik ki az egész rovására. A színészek óriási többsége az ő példájukat követi,s igyekszik valamiképpen kiemelkedni az együttesből. Más szóval az egész harmóniáját igyekeznek megsérteni egyéni sikerük kedvéért.

Ezeknek az embereknek a jelszava - a színészek önmagukért, a rendező mindenkiért - szöges ellentétben áll kol*

lektiv művészetünk alapfeladataival.

Ebben az esetben is a művészetünk feladatait szolgáló színészi etikának kell szabályoznia a kollektiv alkotóművészek kölcsönös kapcsolatát.

Ha figyelembe vesszük művészetünk feltételeit, megteremthetjük a színészi etika erkölcsi törvényeit, amelyek a színpadi alkotókkal szemben egy egész sereg uj követelményt szabnak.

Az első követelmény abból áll, hogy minden színésznek, rendezőnek és színpadi alkotóművésznek mindenekelőtt a kollektiv szinpadi alkotás sikerére és harmóniájára kell törekednie^- 50 -