Sztanyiszlavszkij: Új ösvényeken - Korszerű színház 33. (Budapest, 1962)

Bevezetés

az I905-I9IO közötti korszak a Művész Színház és személy szerint Sztanyiszlavszkij egész pályafutásának legellentmondásosabb része, az egész orosz társadalom akkori politikai és ideológiai válságának tükrözője.

De éppen ezek a körülmények teszik különösen értékesekké és hasznosakká számunkra ezeket a tanulmányokat, mert tanúi lehetünk általuk a zseni gondolkodása mechanizmusának, láthatjuk belőlük, hogyan "éri tetten" a zseni megfigyelése a friss jelenséget, s hogyan vonja le belőle a tanulságot, hogyan általánosít.

A korszerű színház conditio sine qua non-ja a gondolkodó, tudatos színész és rendező. 3ztanyiszlavszkij itt közzétett tanulmányai annak példái, hogyan tudatosodnak a színészben és rendezőben a megfigyelt színházi és életjelenségek /nem mintha a színházi jelenségek nem lennének életjelenségek, de itt a színházon kívüli valóság jelenségeire szeretnénk utalni/,s ilyen szempontból hasznos segítséget nyújtanak minden színészünknek, rendezőnknek, aki a tudatosság fokozásának megbízható és kipróbált módszerét szeretné a maga gyakorlatában is alkalmazni.

A válogatás természetesen nem a teljesség igényével készült, némelyik tanulmányt rövidített szöveggel is közöljük. A rövidítésnél az volt a szempontunk, hogy a pusztán személyes, életrajzi érdekességü anyagokat elhagyva, azt bocsássuk közre, ami konkrét tanulságokat ad a század eleji orosz színházi életet alaposan nem ismerő magyar olvasónak is. A még Így is magyarázatra szoruló fogalmakat és neveket a jegyzetekben igyekszünk közelebb hozni a magyar olvasóhoz.

Pel szeretnénk hivni a figyelmet a közismert Sztanyiszlavszkij-terminológiától eltérő műszavakra. így például a Hogyan készüljünk fel az előadásra cimü rövid tanulmányban szereplő "szeg" és "kör" fogalma a kialakult Sztanyiszlavszkij-rendszerben már "átfogó cselekvés" és "alkotó figyelem" műszavakkal jelenik meg. Az eltérést az indokol- 4 -