Sztanyiszlavszkij: Új ösvényeken - Korszerű színház 33. (Budapest, 1962)

Megjegyzések a színészi etikáról és fegyelemről

b/ Etika

Az etika az erkölcsösségről szóló tanitás.

Az etika alakítja ki a helyes erkölcsi szabályokat, amelyek megóvják az emberi lelket a széthullástól és szabályozzák az egyes emberek és egész államok kölcsönös kapcsolatait.

Mint minden állampolgárnak, a színésznek is kötelessége ismerni a társadalmi etika törvényeit és engedelmeskednie kell neki.

A színészi etika a színpad művészeinek szorosan vett szakmai etikája. Alapjai ugyanazok, mint a társadalmi etikáéi, de ezeket művészetünk feltételeihez kell alkalmazni. Ezek a feltételek változatosak és bonyolultak.

Első közülük a költő, a rendező, a színészek, a tervezők, a zenészek, a táncosok, a maszkmesterek,az öltöztetők, a kellékesek és más színpadi tényezők munkájának közös voltában rejlik.

Külön-külön mindegyikük művészetünk reá vonatkozó területének önálló alkotója; együttesen a művészi harmónia és az alkotás közös végcélja törvényei kötik össze őket. Hogy szabályozni lehessen a sok alkotó munkájának kölcsönös kapcsolatát és meg lehessen őrizni külön-külön mindegyikük szabadságát, erkölcsi szabályokra van szükség, amelyek kialakítják a tiszteletet a másik alkotásával szemben, támogatják a kartársi szellemet a közös munkában, védelmezik minden egyes alkotó saját szabadságát és mások szabadságának tiszteletét és mérsékelik minden egyes kollektiv dolgozó önzését és helytelen ösztöneit.

Ezeket az erkölcsi szabályokat alkotja meg a művészetünk feltételeihez alkalmazott, színészi etika.

Művészetünkben a kollektiv alkotás feltételei egy sereg követelményt szabnak a színpadi művészet elé. Ezek közül egyesek tisztán művészi, mások viszont szakmai vagy mesterségbeli természetű követelmények.- 45 -