Sztanyiszlavszkij: Új ösvényeken - Korszerű színház 33. (Budapest, 1962)

A színész munkájáról szóló mű előzetes anyagából

két és érzésüket és elhallgattatták volna a minden emberben rejtőzködő kritikust!

Olyan nagy színészek hatalmába, kétségbevonhatatlan bűvkörébe kerültem, mint az Idősebb Salvini*, Eleonora Duse**,de még az ő hatalmas tehetségük sem futotta annyira, hogy az egész este tartamára elhallgattassa bennem a kritikus hangját. Pillanatokra, egy-egy jelenetre valóban uralkodtak a leltemen, de soha sem tudták elérni, hogy közömbös legyek a körülöttük uralkodó müvészetellenes arcátlansággal szemben, egyetlen egyszer sem távoztam a színházból az egész darab keltette teljes elégedettséggel. Olyannal, amilyennel szinte mindig Puskin, Beethoven hatalmába kerülök, ahogyan az ő zsenijük elhallgattatja bennem a kritikus hangját, amikor müveiket olvasom, vagy hallgatom.

5. MEGJEGYZÉSEK A KONVENCIÓKRÓL, AZ IGAZSÁGRÓL ÉS A SZÉPSÉGRŐL

I

A művészet lényegében szabad, de az emberek a művészetet is megszámlálhatatlan konvenció, szabály, hagyomány béklyójával kötözték meg. Mindezeket ismerni kell és meg kell szokni, mielőtt közvetlenül befogadhatná az ember a színpadról jövő benyomásokat. Az alábbiakban részletesen kitérünk mindezekre a konvenciókra és hagyományokra, egyelőre csak néhány legfontosabbat említünk meg közülük. Az emberek megállapították, hogy a művészet az életnek nem a reális, hanem a művészi igazságát tárja elénk. A művészet a szépséget szolgálja, de senki sem tudja, ml a szépség. Hogy

*Salvini, Tommaso /1829-1915/ nagy olasz drámai színész.

**Duee, Eleonora /1850-1924/ az olaszok valósággal legendás hirü, nagy traglkája.- 27 -