Moussinac, Léon: Kézikönyv a rendezésről - Korszerű színház 32. (Budapest, 1962)
Első rész: A rendezés elméletéről
alkotásainak különféle eszközeit és kifejezési módját. Tájékozottnak kell lennie nemcsak Franciaország, de a többi nemzet irodalmának történetében is. A rendezőnek figyelmesen és elmélyültem kell tanulmányoznia ez országok mindegyikének sajátos géniuszát - legalábbis irodalmuk legfőbb korszakaiban - és ugyanez vonatkozik a szóban forgó országok legfőbb Íróira is /a kritikusokat is beleértve/.Minél szélesebb és mélyebb lesz ez a - nevezzük igy - "irodalmi" ismeretvilág, annál igényesebbé, tehát hasznosabbá és hatékonyabbá válik. Nyilvánvalóan vannak - és különösen a drámatörténetben - olyan kiemelkedő korszakok és zseniális irók, akikkel nélkülözhetetlen bizonyos rendszeres, sőt, azt merném mondani: meghitt, családias jellegű kapcsolat. Gondolok például az ókori drámára, Görögországban Aiszkhüloszra, Szophoklészra, Euripidészre, Arisztophanészra, Rómában Plautusra, Terentiusra és az atellánákra; a középkori francia drámára; az olasz commedia deli* artéra, majd az olasz reneszánsz drámájára; Spanyolországban az auto sacramentalokra ' és az Arany Század drámairodalmára; az angol Erzsébet-kor drámájára; a XVII. századi francia klasszikus drámára; az európai modern drámára a romantikától egészen a legújabb iskolákig. E tanulmányok szempontjából komoly értéke van még a kinai és a japán színháznak is, mert ezek nagy hatást gyakoroltak bizonyos színpadtechnikai eljárásainkra, sőt, Íróink és színészeink is nem egy elemet merítettek belőlük. Gondolok például a kinai színház zenével kisért deklamácló.iára /nem azonos az olasz recitativóval/, amely az európai költői szinház egyik kifejezési módja lett. x/ Az auto sacramentalok régi spanyol színjátékok voltak; Űrnapján mutatták be őket, az utcán felállított színpadokon. Témájukat általában a Bibliából merítették. A műfaj mesterei közé tartozott Cervantes, Lope de Vega, Encina is, Calderon pedig nem kevesebb, mint 72 autót irt, magas költői színvonalon. A műfaj a XVIII. század közepéig virágzott. - /A szerk./- 77 -
