Moussinac, Léon: Kézikönyv a rendezésről - Korszerű színház 32. (Budapest, 1962)

Első rész: A rendezés elméletéről

lelki mozgásává: itt jön létre a kapcsolat közönség és szinész között..."*^

Már a XIX. század közepén, 1851-ben egy francia, Léon de Laborde gróf, képzőmüvészetügyi főigazgató felismerte: a modern civilizáció egyik jellemvonása, hogy "mindenki számára megközelithetővé teszi azokat az élvezeteket, amelyek addig csak keveseknek voltak fenntartva", és azt javasolta, állitsanak valóban népi szinházat a kiváltságosoknak szánt színház helyébe. Hasonló gondolatokat hangoztat Gaston Báty is a maga szinházi kísérletében - ámbár e gondolatokat nála miszticizmus hatja át -, kijelentvén, hogy ez a kisérlet valójában még nem jutott célhoz. így kiált fel: "A mai színháznak rossz szaga van. Egy uj színház fog felnőni. A hegyoldalban már ott visszhangzik a hírnökök lépte. Ez a szinház nem a középkori szinházat fogja újra elkezdeni,mint ahogy amaz sem a görög szinházat folytatta, de ugyanazok az alapelvek éltetik majd: ’tomista,xx^ lesz,mint azok. Aiszkhülosz és Szophoklész, akik sem a dogmát,sem az Evangéliumok erkölcsiségét nem láthatták előre, a katolikus esztétikának megfelelően alkottak. És talán a szinházi megújhodás munkásai sem állnak majd távolabb az egyháztól; a katolikus esztétikának engedelmeskednek majd ők is, mert minden egyéb esztétika felesleges, és csak elszegényíti, kiszárítja a drámát. A reneszánszon és a reformáción túl a nagy francia hagyomány ismét magára talál.

X// Jacques Rouché, i. m. 18-20. oldal.

A tomizmus Aquinói Tamás /1225-127V skolasztikus-metafizikus filozófiai rendszere, amelynek lényege, hogy a hit fölötte áll a tudásnak és a filozófia csak szolgálója a teológiának. A tomizmus, bizonyos módosításokkal /neotomizmus/ ma is a római katolikus egyház hivatalos tanítása.-/A szerk./

xxx^Gaston Báty: Le Masque et l’Encensoir /A maszk és a tömjénszóró - Párizs, ly23/.- 38 -