Barrault, Jean-Louis: Gondolatok a színházról - Korszerű színház 31. (Budapest, 1962)

III. Szemközt a művekkel

felfedezéséig. A külsőnek és a belsőnek, a látszólagosnak és a titokzatosnak, a viszonylagosnak és az abszolútnak, az életnek és a halálnak ez a szimultán érvényre juttatása lehetővé teszi, hogy a színjáték mágikus funkciójával jobb kapcsolatot teremtsünk.

Ezek az okok indítottak arra, hogy a maszk viselése mellett döntsünk.

A maszkok megtervezésében arra törekedtünk, hogy ne merítsünk túlságosan sok ihletet a szobrászatból. A maszknak semmi köze a szoborhoz. A maszk tekintetében van valami látomásos merevség, mig a szobornak legtöbbször vak a tekintete, hogy az életnek inkább a terjedelméről adjon fogalmat.

Bar a könyvek úgy mondják, hogy a maszkokat vászonból készítették, mi mégis a bőrt választottuk. A modem maszkok általános hibája, hogy anyaguk nagyon szegényes. A bőr szép anyag és mi felkértük Sartori páduai szobrászt, a bőrmaszkok avatott szakértőjét, hogy készítse el maszkjaink vázát, majd Petrus Bride, Félix Labisse és Marie-Hélène DastéX/^ segítségével felszereltük, kifestettük és megfésültük őket, miközben inkább az afrikai törzsek és a vallási ünnepeiket előkészítő bennszülöttek példája lebegett szemünk előtt, semmint a görög maszkok konvencionális formájának lemásolása.

x/ Félix Labisse /sz. 1905/ francia festő, jelmez- és díszlettervező, Barrault régi munkatársa; ő tervezte a Per, a Delelő, a Lázár /André Obey müve/, a Haldoklásom közben, a Pupos /Paul Féval és Anicet Bourgeois drámája/, az Oreszteia stb. díszleteit. - Marie-Heléne Dasté /sz. 19Ö£/, a nagy Copeau lánya, színésznő, rendező és díszlettervező. Dolgozott apja társulatában, de rendezte Dullin és Jouvet is. Barrault-nál a Hamlet Gertrudját, Gide Oidlpuszának Jocastéját alakította, s számos darabhoz, igy az -* Oresztelához is ő tervezte a jelmezeket. Férje, Jean Dasté, kiváló rendező, a Saint Btienne-i színház igazgatója.- 73 -