Barrault, Jean-Louis: Gondolatok a színházról - Korszerű színház 31. (Budapest, 1962)

I. Hogyan jön létre bennünk a színház?

A második esetben egy kicsit futunk előle, ezért van az, hogy a komédia mégsem olyan derűsI

Honorius2^ Így irt : "A pap, ez a tragikus színész, az egyház színjátékéban a keresztény nép előtt Krisztus harcát és a Megváltás diadalát játssza el." Mómoritó Idézet, ha arra gondolunk, hogy a XII. században Íródott.

Szabad legyen emlékeztetnem a mise három fő részéret

1. Hitvallás.

2. A Kánon tragédiája.

3. Áldozás és hálaadás.

A mise Isteni szertartása valójában úgy zajlik le, mint egy szimfónia bárom tételei

Blső tételt vivace.

Második tételt a homályos szorongás andantéja.

Harmadik tételt allegretto.

De ha visszaemlékezünk arra a mondatra,amit Menendros egyik komédiájában olvashatunkt "Az öröm meggátol benne, hogy tudjam, hol vagyok”, arra kell gondolnunk,hogy a tragédia és komédia ugyanazon dolognak a két arca és hogy ez a dolog éppenséggel ama "bizonyos csend”, ama rémítő csend, amely csak a "jelen”-ben tapasztalható. Tragédia és bohózat a két ellentétes arca a közös félelemnek ée a meddő szorongásnak.

Kern történt-e meg már bármelyikünkkel, hogy egy temetési szertartás alatt valami divatos slágert dudolgattunk?

"Istenek, szabadítsatok meg meddő szorongásomtól.”

Tulajdonképpen egészen Alszkhülossig /Oresztela/ a hagyomány úgy kívánta, hogy minden színpadi költő trag&us trilógiájához egy szatirdrámát is csatoljon azzal a feltétellel. hogy az le ugyanarról a témáról szóljon. Az érem két oldala. A Proteusz. a bohózat, amely az Oresztelát kö—

*/ II. Honorius pápáról van szó, aki 1124-től 1130-ig ült a pápai trónon.- 20