Barrault, Jean-Louis: Gondolatok a színházról - Korszerű színház 31. (Budapest, 1962)

IV. Jegyzetek munka közben

a Lafforgue-féle változaton át ' merészkedtem a közelébe. Ez a változat egy "hamleti" Hamleté volt; variációk Hamletról magának Hamletnek a tollából.

Lafforgue Hamletje humorral és filozófiával telitett fiatalember, bohókás wittenbergi diák volt.

"Ritka alkalmazkodásom

Meggátolta hivatásom."

Később, 1941-ben, hála Charles Granvalnak,XX// akinek oly sokkal tartozom, hozzá mertem férkőzni az igazihoz, a shakespeare-ihez, Pourtalès300^ kissé prózai, de egyébként kitűnő és hiteles fordításában.

1942-ben Madeleine és én Marseille-ben összetalálkoztunk Gide-del. Buzgón bátoritottuk Gide-et, fejezze be csodálatos Hamlet-forditását. amelyből csak az első felvonás készült el. Gide éppen Sidi-bou-Saidba utazott. Nyolc hónap alatt felvonásonként küldte el nekem a fordítást.

Egész társulatunk a Hamlet jegyében született meg 1946-ban. És azóta Gide nyelvén üldözöm minden csillagzat alatt Hamletet, sülinek ő adta vissza "édes herceg"-mivoltát.

x/

/ Jules Lafforgue /1860-1867/francia költő Hamlet-feldolgozása /Hamlet ou Les Suites de la piété filiale - Hamlet. avagy a fiúi kegyelet folyományai/. szellemében, teljesen elüt Shakespeare müvétől; Ironikus, pesszimista, jellegzetesen fin de siècle-hangulatu mü. Először 1939-ben került szinre CharTes Granval rendezésében, Milhaud zenéjével az Atelier-ben, a főszerepben Barrault-val. Megemlíthetjük, hogy Hamlet, a dekandens Thtellektuel, Nero szavaival hal meg: "Qualis artifex pereo!"

^ Charles Granval /1882-1943/, Madeleine Renaud első férje, kiváló jellemszinész és rendező volt; századunk legjobb francia színészei között tartják számon.

Guy de Pourtalès /1884-1941/ francia iró; nálunk főleg Lisztről irt életrajzi regényét ismerik.

XXX /- 10*