Barrault, Jean-Louis: Gondolatok a színházról - Korszerű színház 31. (Budapest, 1962)
IV. Jegyzetek munka közben
zik, sokkal mélyebben érzékeli önmagát, a vér lüktetését egészen az ujjunk hegyéig érezzük, a szemünk tisztán és kivételesen messzire lát, egész lényünk felvillanyozott, megszabadulunk a szorongástól, úgy érezzük, egészségesebbek lettünk: egyszóval szerettünk. Ezt adják a jó darabok: egyfajta szabaditó eufóriát, amely egyként tisztit és erősit nézőt és szinészt. Egy jó darab értékei gyakran az akupunktúra jótéteményeit juttatják az eszembe; egy jó darab éppen azon a ponton talál el bennünket, ahol a legnagyobb a rezonancia. Egy milliméteren múlik és a rezonancia nullától a végtelenig leng ki.A jó darab ezen a milliméteren belül marad. Tipikus példa: Csehov Cseresnyéskertje. Ugyanez a szinte mágikus hatalom van meg a Hamis vallomásokban is; és a darab e hatalmának eddig a világ egyetlen közönsége sem tudott ellenállni, akár értett franciául, akár nem. Marivaux-nak ez a remekműve engem az igazi francia konyhára emlékeztet; árra, amely "lassú lángon" süt. Szerte a világon minden közönség eddig ugyanannál a részletnél kezdett el hevülni, ugyanannál a replikánál kezdett el gyöngyözni, mint a viz a forrás előtt, buzogni, mint a forrongó katlan, hogy végül, a második felvonás végén sistergő páraként csapjon ki. Csodálatos megfigyelni, hogyan hat ez a darab. A Hamis vallomások és a Baptiste - ezek a mi "szerencsedarabjaink" ! Hamlet és néhány más alak Idestova húsz éve, hogy először találkoztam a Hamlettel, a drámairodalomnak ezzel az Annapurnájával.X/^ 1939-ben Az Annapurna a Himalaya egyik 8000 méteren felüli csúcsa; egy francia expedíció mászta meg először 1950-ben.- 103 -
