Vallentin, Maxim: A rögtönzéstől a színdarabig - Korszerű színház 30. (Budapest, 1961)
Chanfalla
tudja őt egészíteni. így elhatározzék, hogy egy életre szövetséget kötnek. Vagy pedig: Chanfalla az Egyház szolgája, az inkvizíció szolgálatában áll és hipnotikus erejét megszállottak megtérítésére használja. Egyszer aztán ráun a szigorú kolostori életre. Megszökik egy jósnővel, akit boszorkánysággal és eretnekséggel vádolnak és akiben saját hasonmását látja. Az egykori szent, Chanfalla és az egykori boszorkány, Chirinos, mint kóklerek és hipnotizőrök vándorolnak vásárról vásárra. Előtörténeteink példáinak sorát zárjuk le egy olyan Chanfalla-vázlattal, amely különös világossággal mutatja, hogyan alakíthat át a színész egyes, a rendező által javasolt részfeladatokat, hogyan egészítheti ki őket egy önmaga kitűzte feladattal, amely jobban hozzásegíti a szereppel való egyesüléshez úgy, hogy közben mégis belül marad a közösen elfogadott főfeladaton. Chanfalla "Ez a ’költői mü’, más érdekes Írásművek között, egy ősi birói család könyvtárában, Valenciában bukkant fel,a következő megjegyzéssel: ’Találtatott az Ur 1627-ik esztendejében a ’Pihenő 8zfinksz’-hez címzett bordélyház zár alá vétele alkalmával, amely a hajdani tulajdonos, Chanfalla örökösök nélkül elhunyt feleségének, Chirinosnak halála után a város tulajdonába ment át. Bátorkodtam egy bomlott agynak ezt a dokumentumát, amely amúgy sincs hasznára senkinek, könyvtáramba besorolni. Don Pedro, Valencia főbírája." "Valencia, I6O3. julius 27-Chirinosnak Néha rámjön valami és olyankor költőnek érzem magam.- 75 -I
