Vallentin, Maxim: A rögtönzéstől a színdarabig - Korszerű színház 30. (Budapest, 1961)
A szerepek feladatai
A főfeladat felfedezésével szilárd irányvonalat kaptunk. Sohasem szabad a főfeladatot bevinni a darabba, azt mindig a darabból kiindulva kell kibontani. Az egész további munka a bemutatóig és azon túl is,a főfeladat helyes, azaz legátfogóbb és legpontosabb kitűzésétől függ. A főfeladat alapján történik a szerepcsoportok beosztása, a szerepek, a felvonások és a jelenetek feladatainak és részfeladatainak meghatározása. Ha a főfeladat megállapitása helyes volt, akkor a színészek alakitókészsége, fantáziája, képzelőereje, karat- és érzésvilága nem hogy korlátozást szenvedne vagy szűk pályára szorulna, amelyről nem lehet letérni, hanem ellenkezőleg, határtalan gazdagság tárul ki előttük. Miután a rendező felfedezte a főfeladatot, a színész gondosan átvizsgálja azt és felelőssége tudatában helyeshiti vagy kiegésziti. Teljes mértékben egyet kell vele értenie és egész további ténykedésében belőle kell kiindulnia. A főfeladat felelősségteljes elismerésével nem csupán a szereppel kapcsolatos munka indul meg, hanem a színésznek a rendezői felfogásban való együttműködése is. Ez azonban nem azt jelenti, hogy ettől kezdve megszűnik a rendező felelőssége, ellenkezőleg, itt kezdi meg az együttes a rendező vezetése mellett a maga felelős ténykedését. Eközben a rendezőnek állandóan ellenőriznie kell, nehogy bármit hevigyenek a darabba, ami nem adódik szervesen a műnek a főfeladatban megfogalmazott valóságtartalmából. A szerepek feladatai Amikor mámost a rendező áttér a szerepcsoportok és az egyes szerepek feladatának meghatározására, óvakodnia kell attól, hogy ezeken már eleve rögzítse a színészekben. Először csak javaslatokat tegyen, amelyek mint ösztönző példák bizonyítják a főfeladat számtalan alkalmazási lehetőségét.- 41
