Sz. Szántó Judit szerk.: Realizmus a színházban (Korszerű színház 90., Budapest, 1966)
A realizmus újjáéledése a német színházban (Siegfried Melchinger)
Siegfried Melchinger A REALIZMUS ÚJJÁÉLEDÉSE A NEMET SZÍNHÁZBAN I A realizmus újjáéledése? Mindenekelőtt a "realizmus" sző szinházi jelentésében kell megegyeznünk; a szóéban, amely a német nyelvterület országaiban még kevésbé pontosan meghatározott, mint bárhol máshol. Még Kelet-Németországban is, ahol hivatalosan elismerik egy pártesztétika alkalmazását, még ott sem egészen bizonyosak e tárgyat illetően. Világos, hogy Brecht munkássága és tanitása nem redukálható a szocialista realizmus hivatalos teóriájává - noha Brecht realistának vallja magát és az 1954-es Feljegyzésekb en, amelyek most jelentek meg ( Schriften zum Theater: , 1964. Bd. VII. 315 ff.), maga is használja önmagára vonatkoztatva a "szocialista realista" kifejezést. Ugy látszik, hogy a brechti értelemben vett realizmus legalábbis részben közös a hivatalossal: az idealizmussal és a romantikával való szembenállásban. Mégis, Lukács és más teoretikusok Brecht tandrámáját, A rendszabály t szigorú kritikának vetették alá: felrótták az irőnak, hogy a marxista filozófiát "idealista módon torzitja el". Ismeretes egyébként Lukács polémiája a "forradalmi romantikával" szemben, amely "szocialista realizmus"-nak álcázza magát. ( Die Gegenwartbedeutung des kritischen Realismus, 1957. franciául 1960-ban, angolul 1963-ban jelent meg.) Ezek a nehézségek tükröződnek a drámatermésben is. Peter Hacks (szül. 1928), aki Kelet-Berlinbe ment, hogy a Brecht Szinháznál dolgozzék, 1960ban Die Sorgen und die Macht (Gondok és hatalom ) c. darabjával a pártnál olyan ellenállásba ütközött, hogy a mü előadásait megszakították. Hacks nemrégiben ezt irta: "Századunkban két lényeges drámai koncepció van:Brechté és az abszurdoké. Az abszurdok lemondanak a világ megismeréséről, Brecht pedig ennek áldozott fel mindent. Tudományos szempontból nem az abszurdoknak, hanem Brechtnek van igaza; drámai szempontból egyiknek sincs. " Hacksnak tehát koncepciója van a realizmusról, de szemmel láthatóan ez sem egyeztethető össze a "szocialista realizmus"-éval. Helmut Baierl (szül. 1927) drámaíró, a Brecht Szinház párttitkára, az epikus szinház formai módszereit alkalmazva egy 1945-ös Kurázsi mamát irt, a tartalmat tekintve a párt követelményeihez alkalmazkodván: a Frau Flinzet. Hősnője 1945-ben a szovjet zónába menekül, összeütközésbe kerül öt fiával, akik valamennyien párttagok és akiknek végül sikerül legyőzni bizalmatlanságát; és ellentétben Kurázsi mamával, aki (ezért szemrehányást
