Copeau, Jacques: A színház megújulása - Korszerű színház 29. (Budapest, 1961)

III. Kísérlet a szintézisre

A Nép Színháza. amely Maurice Pottecher*^ irányításával 1892. szeptember 22-én nyílt meg Bussang-ban, ezt a jelszót irta homlokzatára: Művészettel az emberiségért. k Nép Színháza, és nem Népi Színház, Maurice Pottecher ragaszkodik a megkülönböztetéshez és indoklását olyan tömören és helyesen foglalja össze, hogy e mondatokat ide kell iktatnunk.

"A népi színház egy meghatározott közönséghez fordul: a nemzet népi elemeihez, a legszegényebb és rendszerint a legkevésbé müveit osztályhoz.

A nép színháza vegyíteni akarja az osztályokat és távolról sem akarja klrekesztenl az értelmiségi elitet; sőt, nélkülözhetetlen tényezőnek tartja ahhoz, hogy a színjáték magas művészi színvonalat érjen el és ne süllyedjen le az olcsó hatásokhoz, a banális melodráma és a durva, közönséges bohózat birodalmába. Az őszinte szellemű, mindennemű kiélt tompaságtól mentes tömeg benyomásainak frisseségét, lelkesedni tudását hozza magával és megóvja a művészt a tulfinomultságtól.a művészetnek ettől a halálos veszedelmétől} a müveit és értelmes elit pedig kiigazítja a tömeg Ízlésének hibáit és a drámaírót tartalmas gondolkodásra, tiszta, fegyelmezett stílusra szorítja, amelyek hiányában igazi műalkotásról nem beszélhetünk."

A Bevue d*Art Dramatique Írói 1899-es kiáltványukban ezt mondották:

"Hogy a művészet felvirulhasson, ki kell tárni előtte az élet kapuit. Minden embert be kell bocsátani... A mai művészet anarchikus; semmilyen rendet, semmilyen kötöttsé/ Az 1867-ben született Maurice Pottecher francia drámaíró és színházi vezető volt; drámáinál sokkal nagyobb jelentőségű, hogy ő alapította szülőfalujában, Bussangban az első népszínházát, szabadtéren, műkedvelő színészekkel és itt színvonalas, a nép egészét érintő drámákat mutatott be. Elveit a Nép Színháza című könyvében /1898/ Írásban is lerögzítette.- 78 -