Copeau, Jacques: A színház megújulása - Korszerű színház 29. (Budapest, 1961)

III. Kísérlet a szintézisre

ségek közepette fulladjanak ki. De kibontakozásukhoz elsősorban egy valami hiányzott: egy általános légkör, egy széles és erős külső impulzus, valamiféle uj szellem és megifjodott közönség. Arra lett volna szükségük, hogy maga a kor, maga a közönség fogalmazzon meg valamilyen követelést, fejezzen ki valamilyen szükségletet, mert csak ez adta volna meg a színjátéknak a maga létjogosultságát, fontosságát és rendeltetését.

Én láttam, hogyan szorultak ki a színpadról a színház mesterei. Igen: azok,akik széleskörű ismereteikkel és nagyszerű elképzeléseikkel leginkább díszére váltak korunknak, azok, akik valóban a drámai költészet lelkét és tüzét hordozták magukban - ezek a férfiak csak egészen kisszámú tanítvány és maroknyi utánzó elismerését élvezhették. Dicsőséget és hasznot legfeljebb az utóbbiak húztak tanításaikból, amelyeket eltorzítottak és jellegtelenné változtattak,

A svájci Adolphe AppiaX// egy toronyba zárkózva élt a Leman-tó partján; gondolataira csak a széles vizek ás a hullámzó vaux-i dombok válaszoltak, terveinek bizalmasai csak egy jegyzettömb és egy ceruza voltak.

Az angol Gordon Cralg Firenzében élt, az Arena Goldoniban lévő műhelyében, meghitt közösségben könyveivel, makettjeivel és mintegy tucatnyi külföldi tanítványával. Szobatudós esztétaszámba ment, akinek a valósággal semmi kapcsolata. Az anyagi támogatást egy mecénás biztosította számára; ez azonban a nagy háború következtében kénytelen volt beszüntetni a támogatást. És Craig megmaradt szűkös körülményei között; hányódott a világban, amely őt terméketlenséggel vádolta.

romdimen , ___________w____________________ _____

úttörője.

x/ Adolphe- 68 -