Copeau, Jacques: A színház megújulása - Korszerű színház 29. (Budapest, 1961)

III. Kísérlet a szintézisre

A színházi események száma napjainkra rendkívüli mér­tékben megnőtt. Xs épp ezért még soha nem merült fel Ilyen komolyan méltóságuk kérdései hiszen ma minden eddiginél na­gyobb szerepük van az akarat formálásában, s belőlük meríti a lélek mindennapi kenyerét - vagy végzetes mérgét. Közhelyet érintünk - de egyben örök Igazságot Is -, ha kimondjuk: nincs művészet, amely a színháznál Inkább függne a társadalmi rendtől és az uralkodó Ideológiától; hisz puszta léte Is a többség kezében van. Valahányszor egy erős állam érvényesíti a maga akara­tát, azt látjuk, hogy a színház problémája az elsők között foglalkoztatja, á színházat a közoktatás egyik ágává, egy nemzeti gondolat kifejezésévé, azaz valamilyen propaganda eszközévé akarja tenni. Ez a magatartás nem kevésbé nyil­vánvaló Augustus császárnál - a római essme javára -, mint Robeaplerre-nél vagy Sztálinnál - a forradalmi eszmék j avá-' ra. Legyenek az effajta nyomás formái akár többé vagy ke­vésbé magasrendüek, akár többé vagy kevésbé kezdetlegesek, el kell ismerni, hogy a szellemi szabadságot befolyásolja. De másrészt kénytelenek vagyunk észrevenni azt is, hogy nem mindig az a rendszer serkenti legjobban a művészek termékenységét, amely termelésükre semmiféle befolyást nem gyakorol. A mértéktelen elnézés és türelem elpuhult és meg­lazult drámai termésnek nyithat utat. A szabadság túlságos tiszteletben tartása lehet a közöny gyümölcse Is és megle­het, hogy az irodalomban is csak közömbös szabadságot szül. Az állami rendelés biztosítja a termékenységet. A felülről jövő elismerés vagy helytelenítés jó óvszert jelent a köz­ízlés tévedései ellen. A Tartuffe meglródott a betiltás el­lenére is; és a Don Juan hasonlóképpen. Húsz éve s még több ideje annak, hogy értékes művé­szek egyre nagyobb buzgalommal próbálják felemelni a szín­ház nívóját és uj távlatokat akarnak nyitni előtte. Vajon miért jutottak zsákutcába? Való igaz, az állam nem vett ró­luk tudomást és hagyta, hogy elképzelhetetlen anyagi nehéz­- 67 -

Next

/
Thumbnails
Contents