Copeau, Jacques: A színház megújulása - Korszerű színház 29. (Budapest, 1961)

I. A kritikus

gondolkodtat Brieux az Anyaságban.Donnay a Visszate-L._

ruzsálemből vagy a Felfelé oirnü müveiben, Capus az If .iuságunkban.X/^vagy ahogy meggondolkoztat az ifjabb Dumas, aki, Zola mélyen igaz megjegyzését idézve, "hátat forditott az emberiség nagy drámájának" és "fittyet hányt a hasonlatosságnak."

A nagy művészetnek az a lényege, hogy naiv módon hasonlatosságra törekedjünk, s olyan "egyszerű" képeket fessünk, amilyen a Mizantróp. Az a lényege, hogy "álmodozásra késztessük" az embereket. Hogyan? Úgy, hogy magát a sokrétű és rejtélyes életet idézzük fel és sejtetjük meg,napvilágra hozzuk a dolgok és az élőlények legmélyebb mondanivalóját, nem álljuk el a világ távlatait holmi súlyos Ítéletekkel, nem teszünk erőszakot a jelenségeken; úgy, hogy egyszerűek és közérthetőek maradunk, "telve szeretettel, igazsággal, minden ember egyenrangú testvéreként" /ahogy Carlyle^^mondotta Shakespeare-ről/, és mindvégig képesek vagyunk rá, hogy előre megfontolt eszmék és szellemesség nélkül egyszerűen csak - lássunk...

Es mégis, mindennek ellenére, az ember nem tudja rászánni magát, hogy a színházat elsirassa.

x^ Eugène Brieux /1852-1932/ a "théâtre utile", a polgári társadalmi dráma egyik neves művelője volt; e drámáját /Maternité/ 1903-ban irta. - Maurice Donnay /1859-1945/ korában divatos moralizáló tézisdrámák és könnyed vígjátékok szerzője; említett müvei közül a nálunk is játszott Visszatérés Jeruzsálemből-t /Le Retour de Jérusalem/ Í903-ban, a Felfelét /Escalade/ 1904-ben irta.Alfred Capus /1858-1922/ szintén a polgári társadalmi és szalondráma Ismert művelője; említett és nálunk Is előadott müvét /Notre jeunesse/ 1904-ben irta.

“Z Thomas Carlyle /1795-1881/ idealista angol történetiró és irodalomtörténész.- 28 -