Popov, Alekszej: Színház és rendező - Korszerű színház 26-27. (Budapest, 1961)

A színész teremtette színpadi alak teljessége

jelleme, az a cél, amelyre cselekedetei irányulnak, áz ember cselekedeteit nem lehet elszakítani azoktól az élményektől és azoktól az érzésektől, amelyeket a cselekedetek kiváltanak és amelyek végigkísérik ezeket a cselekedeteket. Éppen ezért a színész művészetében az átfogó cselekvés mellett ott van még az átfogó pszichofizikai közérzet, amelyben szerepének legfontosabb cselekedeteit végrehajtja.

így van ez Kocskarjóvnál is, aki az egész színdarab folyamán meg akarja házasítani Podkaljoszint,Így van ez Ljubov Jarovájánál, Tersinyinnél és Peklevanovnál a Páncélvonatban. Az átfogó pszichofizikai közérzet mindenütt öszszefüggésben van az átfogó cselekvéssel.

Hogy testesítheti meg tökéletesen a színész például Ivan Kolomijcev13^ alakját, ha nem érzékeli egész lényével Kolomijcev figuráját, ha nem érzi, hogy Kolomijcev halálraítélt ember, de semmiképpen sem akar meghalni, semmiképpen sem akar eltűnni a történelem színpadáról. Ivan Kolomijcev minden erejét arra fordítja, hogy az orosz önkényuralomban megmaradhasson a zsarnok szolgálatában, a saját házában pedig családfőként. Ugyanakkor a darab folyamán kicsúszik Kolomijcev lába alól a talaj. Kolomijcev összeomlik. Támadva védekezik, otthon épp úgy, mint a családon kivül.

Szokolov anyja kihallgatást kér Kolomijcevtől. Hint tudjuk, Szokolovot azzal vádolják, hogy Kolomijcevre lőtt. Szokolov valójában nem bűnös a gyilkossági kísérletben /nem terrorista/. Kolomijcev számára Szokolov ártatlanságát elismerni vereséget jelent a hivatali életben. Családjától tiszteletet és támogatást kiván, pedig régen nyilvánvalóvá vált, hogy ezt a két dolgot jogosan tagadják meg tőle. Ko-X// Kocskarjov és Podkaljoszin Gogol: Leánynézö c.komédiájának hősei.

Gorkij: Utolsó nemzedék c. drámájának központi alakja.- 7 -