Popov, Alekszej: Színház és rendező - Korszerű színház 26-27. (Budapest, 1961)

Tömegjelenet

az előadás alapvető gondolata között, meghatározni a népi tömegjelenetet, mint eszmei művészi belső magvat vagy mintáz előadás belső cselekvése fejlődésének egész sor meghatározó, tetőfokra hágó fokozatát. A nép színpadra törésének ezek a fokozatai feltétlenül kapcsolatban állnak a stílussal, a játékmodorral és az előadás főszereplőivel. A népi tömegjelenetek méretei és üteme teljes egészében kifejezik az előadás művészi lényegét, mint ahogyan ez Így is volt a Sztanyiszlavszkij és Szudakov által rendezett Páncélvonatban, vagy pedig a rendező a népi tömegjelenet lendületét és ütemét tudatosan a többi személy egész életével szemben állítja fel, akik nem érzik és nem várják a rájuk törő népi vihart.

A népi tömegjelenetek színészi megformálásában a legnagyobb és legmegbocsáthatatlanabb hiba, ha minőségileg és művészileg elszakítják azoktól a főszereplőktől, akik a népet akarják képviselni. Ha Gorkij Bllenségek cimü drámájában, Lavrenyov Összeomlásában.Trenyov L.jubov Jarovája cimü darabjában a népet képzetlen erők alakítják, s a nép szegényes és tehetetlen megformálásban jut kifejezésre, akkor nem mentik meg a darabot és nem keltenek teljes művészi benyomást a főszereplők, sem a Szincovok, sem a Godunok, sem a Koskinok, sem a Svángyák. A nép a forradalom ereje és esze; ilyennek kell ábrázolniuk a népét színházainknak.- 7á -i