Popov, Alekszej: Színház és rendező - Korszerű színház 26-27. (Budapest, 1961)

Tömegjelenet

a harci mult oldalain keresztül lehetővé tette, hogy megteremtsük a jelenet résztvevői számára az egész kép atmoszférájában és alapjaiban az élet szakadatlan teljességét.

Az első epizódban - a harcostársak párbeszéde - Szuvor ov szinte egyetlen családba gyűjti össze katonáit azzal, hogy összegezi a régmúlt győzelmeket és uj erőt önt beléjük Izmall ostroma előtt, A tömeg szívesen követi a szeretett hadvezért a történelem mélyébe, végigtekinti az orosz fegyverek örökké ragyogó dicsőségét. A nép szenvedélyesen keresi a maga körében a néhai hadjáratok szemtanúit. Sz az egész tömeg számára az egyik konkrét cselekvés.

Következésképpen a "beszélgetés" előkészítette a rohamra való felhívást, Szuvorov monológja pedig Izmall ostromáról a felvonás fináléjába csapott át, amikor az egész tömeg végeláthatatlan áradatként hömpölygött az erődítmény felé, amely abban a pillanatban tűnt elő a hajnali ködből. Ebben, a cselekvés állandó fokozódásában rejlett a kép érzelmi hatásának alapvető ereje.

Egész sereg népi tömegjelenet példáján láthattuk,hogy a rendezés komoly művészi feladat elé állíthatja a szereplőket, csak úgy mint a főszerepek esetében. Ez nagyon fontos momentum ás arra készteti színházi ifjúságunkat, hogy felülvizsgálja a népi tömegjelenetekben való részvétel megítélését. A népi tömegjelenet nagyszerű gyakorlattá válhat a színészi művészet technikájának elsajátításában. A fiatal színészek gyakorolhatják képzelőerejüket, művészi figyelmüket, feladatokat oldhatnak meg az ütemek, a fizikai közérzet, a belső monológok létrehozása területén stb.

A népi tömegjelenetek általam felsorolt rendezői megoldásai semmi esetre 3em szolgálhatnak mintaként az adott darabok rendezésében. Kizárólag az a kívánság ösztönzött, hogy konkrét példákon keresztül világítsam meg a népi tömegjelenetek felépítésének különféle elveit. Szerettem volna feltárni a kölcsönös kapcsolatot a népi tömegjelenet és- 73 -