Popov, Alekszej: Színház és rendező - Korszerű színház 26-27. (Budapest, 1961)

A színész teremtette színpadi alak teljessége

Jól Megértették, hogy Csehov művészi - s majdnem hogy fizikai - élete a kezükben van. À színészek művészi képzelete annyira forrongott, hogy egymást és rendezőiket szinte félszavakból is jól megértették, néha még szavak nélkül is. Az alkotó aktivitás ilyen időszakaiban a különböző időegységek: a percek, az órák és a napok viszonylagos fogalommá válnak. Percek alatt meg lehet tenni ilyenkor azt, amit máskor, más körülmények között az alkotó közérzet hiányában hónapok alatt sem lehetne elvégezni. Nem a lángész ihletettségéről beszélünk, hanem a minden művész számára kötelező művészi képzelet munkájáról.

Ha magunkban a képzelőerő aktiv munkájához szükséges képességeket kifejlesztjük, és ha ezt tartósítani tudjuk, sokkal nagyobb eredményeket érhetünk el, mint ha arról vitatkozunk, hogy ki kinek a véleményét köteles elfogadni a próbákon: a .rendező a színészekét vagy megfordítva.

Leonyldov1^ korszakunk egyik legkitűnőbb színésze, amikor az Állami Színművészeti Főiskola művészeti vezetője volt, kegyetlenül klgunyolt mindenkit, akit a művészetelmélet területén dogmatikusnak Vagy könyvmolynak tartott.Gyakran mondta, hogy a színész és a rendező művészete elsősorban állandó égés és hevülés. Művészetünk sokkal bonyolultabb dolog, mint a rántottasütés, de köztudomásúan még a rántottét sem lehet elkészíteni hideg serpenyőben. Hogyan teremthetnénk tehát színpadi alakokat, színpadi előadásokat, ha nem Izgulunk, ha nem lángolunk?

Csak a színész és a rendező képzeletének lázas munkája segítheti hozzá a színészt, hogy eligazodjék annak az embernek a cselekvési módjában, magatartásában, akinek az alakjába átlényegül. Az ábrázolt ember vérmérsékletének természetét szinte sugallja a színésznek az ábrázolt ember

/ Leonyld Leonyidov /1873-1941/ ukrán származású nagy orcyaz-szovjet színész,1903-tól a moszkvai Művész Színház tagja.- 6 -