Popov, Alekszej: Színház és rendező - Korszerű színház 26-27. (Budapest, 1961)

Tömegjelenet

llzugott a szovjet haza felett a polgárháború, felgyultak a szocialista ipar első ötéves tervének tüzei. A fiatal szovjet drámaIrodalom tucatnyi színdarabbal reagált az iparosítás nagy tervére.

Két úgynevezett ipari színdarabot rendeztem a moszkvai Forradalmi Színházban, mindkettő Pagogyin darabja volt: a Dal a fejszéről és a Barátom. Minthogy az első darab szorosabban függ össze a "népi tömegjelenetekkel", erre térek ki.

Azokban a távoli években a drámaírók sokkal szorosabb kapcsolatban éltek a színházzal, mint napjainkban, a színházak meg mozgékonyak és fogékonyak voltak abból a szempontból, hogy kapcsolatot alakítottak ki az eleven valósággal, amely a drámaírót a darab megírására ösztönözte.

Pagogyin darabját áthatotta a szocialista építésnek az az életet teremtő lendülete, amelyben lángolt egész országunk. A darab témabeli magvául az a tény szolgált, hogy az egyik zlatouszti gyárban felfedeztek egy kiváló minőségű, rozsdamentes acélfajtát. A színdarab nagy lendülettel tárta fel a régi uráli gyárak szocialista rekonstrukciójának pátoszát.

Mint rendező először kerültem szembe a darabban a tömegformájában bemutatott munkásosztállyal. Az uráli gyárak munkáskáderei sokkal kevésbé voltak ismertek a színház számára, mint a falu.

Nehéz dolog moszkvai színészek, rendezők és díszlettervezők számára olyan emberekről és dolgokról elképzelést alkotni, amilyeneket soha az életben nem láttak, és amilyenekről csak könyvek és elbeszélések alapján van némi általános fogalmuk. Ezért természetesen első kívánságunk az volt, hogy meglássuk ezt a darabot az életben, vagyis elutazzunk Zlatousztba és egy darabig ott éljünk a gyári légkörben, az eljövendő előadás prototípusai között. Annál inkább is, hiszen a Dal a fejszéről Pagogyin egyik,az uráli gyárakról Irt s a Pravdában megjelent riportjából készült.- 49 -