Popov, Alekszej: Színház és rendező - Korszerű színház 26-27. (Budapest, 1961)

Tömegjelenet

--------------------------------------------------JT A színpadon felépítettük a járási elöljáróság kicsiny szobáját, amelyben ott állt a szavazatszedő urna, A válasz­tás szabályai szerint fölösleges ember itt nem tartózkod­hat, ide csak a szavazók lépnek be, Áz ajtón túl már azon­ban egészen természetszerűen valóságos "dugót" képeznek azok, akik szavazni mennek és azok, akiknek nincs szava­zati joguk. Belülről, vagyis a színpadról az Írnok fogja az ajtót és minden szavazót kézen ragad, valósággal kioibálja őket a tömegből. Az ajtó volt az első játéksik. A második játéksik az ablak volt, amely a járási elöljáróság helyiségéből feltételezhetően az udvarra nyí­lott, ahol mintegy összesürüsödött az egész tömeg. Az ablak "tömve volt" emberfejekkel, tie ember, akit különböző ma­gasságokban helyeztünk el, zsúfolásig megtöltötte az ablak­­nyilást. A harmadik játéksik a sövénvkerités volt. A színpad kétharmadát a kunyhó töltötte ki, egyhar­­madát pedig az udvar, amelyet sövénykerités választott el a nézőktől olyan módon, hogy egy helyen a kerítés fölött néhány öregember és gyerek feje látszott, a falusi esemé­nyek állandó résztvevőinek feje. Bgyszóval itt, a sövényke­rités mögött tömörültek az öregek és a gyerekek, azok, akik félnek, hogy a tömeg széttapossa őket. így tehát a jelenet töredékszerü megoldása megmentett bennünket attól, hogy feltétlenül megtömjük az egész szín­padot emberekkel, hiszen amúgy sem volt ehhez elegendő em­ber a ml színházunkban. A legmegfelelőbb játékszektor az ablak volt: a dísz­lettervező pontosan a nézőtérrel szemben rakta fel, és az ablak jó megvilágítást kapott. Ebben az ablakban előtérben Favei Szuszlov hívei helyezkedtek el, a bolsevik érzelmű falusi fiatalok. Vezetőjük egy fiatal frontkatona volt. Itt voltak a falu jellegzetes képviselői, akiket felgyújtott a forrada­lom tüze és a fiatal katonafeleségek, meg a tisztesebb korú- *3 -

Next

/
Thumbnails
Contents