Popov, Alekszej: Színház és rendező - Korszerű színház 26-27. (Budapest, 1961)

A színész teremtette színpadi alak teljessége

A színész teremtette színpadi alak teljessége

Kétségkívül az a rendező egyik legfontosabb feladata, hogy a művészi teljességet alkotó előadásrószek mélyértelmü összeegyeztetésére törekedjék, hogy ugj tudja eltalálni az előadás zeneiségét kiváltó minden hangszer harmóniáját, hogy eközben teljes hanggal zengjen a színésznek, a díszlettervezőnek és a zenésznek a művészi egyénisége.

A rendezői művészetben talán az éppen a legnehezebb, hogy a rendező a legvilágosabban és a legteljesebben érvényre tudja juttatni művészi egyéniségét és ezt az egyéniséget az előadás főfeladatának kibontakozására tudja felhasználni.A színészi művészet alapvető feladnia pedig, hogy a színész úgy alkossa meg, úgy építse fel a színpadi alakot, hogy az szervesen összefonódjék a többi színpadi alakkal, hogy az összefonódásban ez az alak úgy bontakozzék ki, hogy eközben a többi alakot is kibontakoztatja.

Ha a színész egyedül van és semmi sem korlátozza művészi szeszélyeiben, akkor szerepét hatásosan, sőt tehetségesen is eljátszhatja, de hűségesen és motiváltán csak akkor teremthet meg egy emberi jellemet, ha átérzi, hogy színpadi alakok rendszerében játszik és a színpadi alakoktól függ.

A színészi alak megformálásának módjai különfélék és bonyolultak, a drámai anyagtól és a színész egyéniségétől függenek. Sok esetben eltérnek az előadás rendezői felfogásának vonalától, de Ilyenkor is sok a közös bennük a rendező munkájával.- 3 -