Popov, Alekszej: Színház és rendező - Korszerű színház 26-27. (Budapest, 1961)
A részlet és az egész kapcsolata
halála, megesküsznek a holttestek előtt, hogy felhagynak a régi gyűlölködéssel. Körülbelül Így hangzanék közvetlen elbeszélés formájában a halhatatlan tragédia, a Borneo és Julia. Â leirt elbeszélésben egyes momentumok kihullottak, bár jelentőségük van a darab szempontjából. De az elbeszélt történetben is megragad bennünket az események fejlődésének sodrása és fokozódó folyamatosságuk. Éppen ez az, ami oly gyakran nem sikerül az előadásokban, nem sikerül azért,mert elfojtja a szükségtelen részletek tömege. A másodrendű fontosságú jelenetek fékezik a cselekmény fejlődését. A fölösleges, a hamis és természetellenes átélések fékezik a hősök lendületét, gátolják cselekvőképességüket. Idővel a színész és a rendező már nem érzékeli közvetlenül az eseményeket. Sztanyiszlavszklj azt javasolja, hogy már az első lépéstől kezdve ne elméletileg és ne beszélgetésekben elemezzük a színdarabot, hanem tapasztalatilag« gyakorlatban Igazodjunk el rajta. Határozzuk meg nagyon röviden a színdarab főszereplőit, a legfőbb eseményeket /olyanokat, mint az utcai harc, a bál Capuletéknél, Romeo és Julia első találkozása, Páris eljegyzése stb./. Határozzuk meg azokat a feltételezett körülményeket, amelyek között az események lejátszódnak és máris javasoljuk a színészeknek, játsszanak egy egész hely- 2, et gyakorlat sort a saját szavaikkal. Azután az asztal mellé ülve minden helyzetgyakorlatot elemezzünk; mennyire felel meg a színdarab átfogó cselekvésének, milyen tényeket hagyott a színész figyelmen kívül, milyen kérdéseket nem értenek a színészek stb. A hibák és a kihagyások rövid megtárgyalása után mégegyszer és mégegyszer ismételjük a helyzetgyakorlatokat,mindannyiszor tegyük pontosabbá és mélyítsük el a feltételezett körülményeket és eseményeket. Ezt a munkát nevezzük a cselekvő elemzés módszerének. Ilyen eset- 136 -
