Popov, Alekszej: Színház és rendező - Korszerű színház 26-27. (Budapest, 1961)

A teljesség érzéke

Vajon ez a valószerüen köznapi szöveg nem hangzik-e egyszersmind úgy, mint valamiféle karmesteri pálca után kívánkozó zenei alkotás?

Flaubert egyik, George Sandhoz Írott levelében a pontos kifejezés és a zenei kifejezés közötti természetes és szükséges kapcsolattal foglalkozik. Azt mondja, hogy amikor a gondolat végtelenül tömör,akkor a nyelvi forma úgy cseng, mint a vers. Ennek az igazságnak alátámasztásául szolgálhat Gogol Revizora is.

Lehetetlen elképzelni, hogy beszéd szempontjából egyformán hangozzék a színpadon Beaumarchais; Figaro házassága és Szaltikov-ScsedrJLn; Pazuhin halála. A beszéd zenekarát minden darabban a darabnak megfelelően kell átformálni.

Ismeretes, milyen nagy jelentőséget tulajdonított Sztanyiszlavszkij a beszédmüvészet hajlékonyságának, a beszéd tartalmasságának, és dallamosságának; "Az a bajunk, hogy sok színésznél nincsenek kidolgozva a beszéd igen fontos elemei; egyrészről a hajlékonyság, a lassú, zengő egybeolvadás. másrészről pedig r. gyorsaság, a szavak könnyed, pontos és tagolt kiejtése."

Enélkül a bonyolult technika nélkül lehetetlen a drámában a mü egységes alapgondolatának alárendelni az egyes szavakat, az egyes mondatokat, az egyes szövegrészeket.

Beaumarchais nyelvezetének vagy Molière párbeszédeinek elsajátításakor a színészeknek át kell hangolniuk hangképző szerveiket. A szerzői szókincs és a nyelvi modor a színészektől különleges gyakorlatokat kíván meg.

Molière-nél a szereplők bőbeszédűsége és a párbeszédek energikus ritmusa szoros kapcsolatban áll a szereplők sajátosan nemzeti temperamentumával. A színészi képzelet filmszalagja különböző gyorsasággal pereg Molière párbeszédeiben és Osztrovszklj monológjaiban.

Színészeink legfontosabb feladata, hogy kellőképpen elsajátítsák a gondolatok fonalán végigvezető dallamos beszédhez szükséges eszközöket.- 129 -