Wolf, Friedrich: Az időszerű színházról - Korszerű színház 25. (Budapest, 1961)

A színháztörténethez

tagsága által megválasztott Hiivászeti Bizottságoknak egyéb jogaik között biztosítani kell a repertoárkérdásekben való javaslattételt és a döntésben való részvételt, hogy sikra szállhassanak olyan darabokért, amelyeket más színpadok nem mernek vagy nem tudnak bemutatni, amelyek azonban beletartoznak a Volksbühne kulturális programjába. A Művészeti Bizottságoknak helyes, demokratikus arányban kell állniok a dolgozókból álló tagság létszámával és képviselniök kell azok kívánságait és céljait.

Ne feledjük tehát - bármily fontosak legyenek is a szervezeti ás üzleti kérdések; - Minden szinház a dramaturgiánál, a műsortervnél kezdődik - ez adja meg a színháznak a maga arculatát!

Ezzel a kérdéssel foglalkozott a régi Volksbühne akkori kritikus napjaiban Leopold Jessnernek*/, a Staatstheater az idő szerinti igazgatójának egy cikke is. Ez a cikk - amelyet a Vorwärts 1927. junius 24-i száma közölt - a "Politikai színház" elmet viseli. Jessner beleavatkozik a vitába és egyértelműen állást foglal a világnézet-politikai szinház mellett, azzal a kikötéssel, hogy az ne szűk pártszinház legyen. Sikra száll a pusztán esztétikai szinház, a "csak játák-szinház", a politikai-kulturális élettől elforduló "tiszta művészet" ellen, amilyen soha nem is létezett.

Leopold Jessner /1878—1945/* kiváló német rendező 1919-ben lett a Staatstheater igazgatója, ahol homogén társulatot kovácsolt össze a legkiválóbb erőkből /Fritz Kortner, Albert Bassermann, Agnes Straub, Helene Weigel stb./. Szemben a Reinhardtféle romantikus-impresszionista stilussal, valamint a dagályos-deklamáló Hoftheater-stilussal kialakította a maga un. nSpreohregie"-jétI amely a "Bildregie"-vel ellentétben a drámai dialógus érvényre juttatásán alapult. A műsorban nagy helyet biztosított a korabeli haladó drámának. A bitlerizmus alatt emigrált s Hollywoodban a filmmel próbálkozott.

40 -