Wolf, Friedrich: Az időszerű színházról - Korszerű színház 25. (Budapest, 1961)

A színháztörténethez

A "freie Volksbühne" növekedése - A tagság -A rendezők - A szintezek

Művészi hatásán kívül a Freie Volksbühnéneka maga korában Jelentősnek számító szervezeti sikerei Is voltak: az első évben mintegy 4000 tag lépett a szövetségbe; két évvel később, a Takácsok előadásának érében a taglétszám 6000-re emelkedett. Igaz, a tagállomány fluktuált; belső harcok és az egyes csoportokon belüli szakadások következtében a lemorzsolódás gyakran 30 %-ra Is rúgott. De a Freie Volksbühne mégis tévedhetetlenül járta a maga útját; erőforrása és fegyvere mindenekelőtt a műsorterv volt,meg a jó előadások, amelyeket bátor és tehetséges rendezők alkottak meg egyre szilárdabbá váló színészi együttessel. Otto Brahm felügyelete alatt zajlottak le Ibsen társadalomkritikai drámáinak ősbemutatói; Gerhart Hauptmann számos ifjúkori darabja itt került először előadásra; később, 1915-16-ban, a BUlow téri uj épületben Max Reinhardt a Bunda mellett színre vitte a Faustot, a Haramiákat és a Romeo és Júliát; Fehling nevéhez fűződött Toller Az ember és a tömeg oimü müvének premierje;*^ Erwin Piscator itt aratta első tartós diadalát Gorkij

Jürgen Fehling /sz. 1885/ neves német rendező, pályája elején a Volksbühnében működött; Jelenleg Nyugatnémetországban dolgozik. - Ernst Toller /1893-1939/ a. német expresszionista dráma legkiemelkedőbb alakja;1939-ben az emigrációban öngyilkos lett. Említett darabja /Masse Menaoh.1921/ egy forradalmárnő tragédiájáról szól.Volf által később idézett darabjai közül A változás /Die Wandlung, 1919/ önéletrajzi Jelleggel f^stl egy, a háborút megjárt művész öntudatra ébredését; ebben a nagyhatású műben Toller nemosak a maga,hanem több nagy kortársa, Így Brecht és Piscator sorsfordulatát is megírta. Qéprombolók /Maschinenstürmer. 1923/ oimü müve az angol munkások ÍÖ15-8s lázadásáról szól, a mechanikus szövőssék ellen.- 31 -