Wolf, Friedrich: Az időszerű színházról - Korszerű színház 25. (Budapest, 1961)

A színháztörténethez

Magától értetődik, hogy as első évek darabjai szint« kivétel nélktll egyértelmű haroi darabok voltak egy korhadt és hazug társadalmi rend ellen. Már az indulás is: a Preie Volksbühne első évada 1890. október 19-án Ibsen müvével, a Társadalom támaszaival kezdődött: ezt követte november 9-én Oerhart Hauptmann Napfelkelte előtt clmü müve, amelyet maga a költő nevez "társadalmi drámának". Ibsen Népgyülölője.aztán az Ármány és szerelem, a Haramiák és Sudermann Becsüle_te a darabok különböző költői értéke ellenére a társadalomkritikai célkitűzésről és a Freie Volksbühne harci Jellegéről tanúskodik.

Figyelemreméltó a színházi estét megelőző "bevezető előadások" módszere is. így 1890. október 17-én - tehát két nappsl az előadás előtt - Wilhelm Bölsche beszélt a Társadalom támaszairól. Dr. Otto Brahm pedig két előadást tartott az Ármány és szerelemről. Ez ma számunkra nagyon tanulságos. Mert azok után, hogy a nácizmus tizenkét éven át borított ködöt az agyakra, épp ifjúságunknak van szüksége rá, hogy bevezessék a mai dráma gondolatkörébe és formai slemeibe.

természettudományokra, az esztétikára s a társadalomtudományokra is kiterjedt; Franz Mehring /1846-1919/ az NKP egyik megalapítója, kiváló marxista történész, irodalomtörténész és publicista; Richard Dehmel /1863-1920/ impresszionista-naturalista költő, lírájában a hazug polgári erkölcsök támadója, aki regényeket .drámákat is irt; Otto Brich Hartleben /1864- 1905/ a német naturalizmus korának igen népszerű Írója, regény- és drámairó; a Hart-fivérek /Heinrich, 1855-1906 és Julius, 1859-1930/ a német irodalmi naturalizmus elméleti megalapozói; Heinrich újságíró és kritikus, Julius emellett drámaíró és novellista is volt; végül Fritz Mauthner /1849-1923/ szellemes szatirikus, többek között igen népszerű költő-paródiák szerzője volt.- 30 -