Wolf, Friedrich: Az időszerű színházról - Korszerű színház 25. (Budapest, 1961)

A színháztörténethez

A "Freie Volksbühne" - a társadalmi drámáért vívott harc színpada

Valamivel szélesebb történelmi elemzést kellett adnunk a színház lényegéről és korproblémáiról, hogy megvethessük alapját mai Volksbühnénk művelődéspolitikai helyzetének.

E széles nekifutás után vessük most bele magunkat az első Freie Volksbühne alapításának és küzdelmeinek hősi éveibe, a századforduló idején.

Nem véletlen, hogy a Volksbühne 1890-91 telén, a szocialista-ellenes törvény összeomlása után mutatkozott be első Ízben a berlini dolgozók előtt. Anekdotának tetszik, pedig sokkal több annál az a furcsa találkozás 1890 egyik márciusi estéjén, amikor két ifjúmunkás - Schleupner kőfaragó és Wach könyvkötő, mindketten az "öreg nénike" elnevezésű, a szocialista-ellenes törvény miatt álcázott vitaklub tagjai - tanácsért fordult dr. Bruno Wille Íróhoz: hogyan juthatnának jó színházhoz a kispénzű munkások is? Bruno Wille megtanácskozta a dolgot szobatársával, Wilhelm Bölschével; és már 1890. március 23-án a szociáldemokrata Berliner Volksblatt közzétette Bruno Wille "felhívását a Freie Volksbühne megalapítására". Nem véletlen az sem, hogy a Freie Volksbühne Szövetség alapitól és első tagjai között olyan embereket találunk, mint Bruno Wille, Ottó Brahrn, Wilhelm Bölsche, Franz Mehring, Richard Dehmel, Otto Erich Hartleben, a Hart-fivérek, Curt Baake, Paul Kampfmeyer, Fritz Mauthner és a német értelmiség számos más kiválósáx/ Az említettek közül Bruno Wille /1860-1928/ haladószellemü Író és filozófus;Otto Brahm /1856-1912/ kiváló haladó rendező, a Freie Bühnének, a német naturalizmus legfőbb alkotóműhelyének megalapítója; az 1861-ben született Wilhelm Bölsche^ haladó iró, a Freie Bühne folyóiratának szerkesztője,akinek sokoldalú munkássága a szépirodalmon kivül a- 29 -