Wolf, Friedrich: Az időszerű színházról - Korszerű színház 25. (Budapest, 1961)

A színháztörténethez

volt. Marx Károly elemzi a Gőtének ezt a hatását. Megállapítja,hogy történelmileg szemlélve ez a Götz von Berlichingen voltaképp a világtörténelem legnyomorueágosabb fickója volt, aki elárulta a parasztokat csakúgy, mint a városiakat, és hogy Goethe e drámájában a szabadságukért harcoló parasztokat martalóckodó csőcseléknek ábrázolja. És mégis... a szabadság kiáltásán kivül a Götzöt egy másik nagy eszme is áthatja: a Weislingennel való beszélgetésben Götz mennydörögve kel ki az önző, zsákmányra éhes kisfaJedelmek, az ország szétszakltottsága ellen és később, a vár ostrománál, Ünnepélyesen emeli serlegét a császárra, a birodalmi egység akkori képviselőjére.

A szétszakított német népben mélyen élő vágy az ország egysége után és a Jelszó: "Egyetértés szabadságunk záloga!" telten és szenvedélyesen harséul fel a Götz von Berlichlngenben; és épp ez teszi a darabot az első német nemzeti drámává, a nép hangjává. És épp a német humanizmus és a német felvilágosodás korában hangzott fel erőteljesen és szenvedélyesen a kiáltás a legnagyobb német Írók ajkán: jöjjön létre a német nemzeti színház. Lessing Hamburgi Dramaturgiája egyetlen fáradhatatlan úttörő munka e merész álom megvalósítására. Goethe maga a weimari színházat német nemzeti színházzá akarta formálni. Lessing Náthánjának a weimari színház számára készített átdolgozása külön helyet foglal el kettejük levelezésében. Milyen célból és kiknek a számára akarta Goethe éppen a Háthánt előadatni? így ir erről Schillernek:

"Csak gratulálhatunk színházunknak, ha ilyen darab ott gyökeret verhet és többször színre kerülhet. És vajha ugyanakkor szent és drága maradna a nemzet isteni türelmi és kímélet! érzülete, amely benne kifejeződik!"

Goethe itt a színpad felől a "nemzethez" fordul és épp egy olyan darab kapcsán, mint a Bölcs Náthán - ahol a hős zsidó!- 25 -