Wolf, Friedrich: Az időszerű színházról - Korszerű színház 25. (Budapest, 1961)

A színháztörténethez

▼idén el szeretnénk végezni próbáját a középkor, a reformáció, a német felvilágosodás és a klasszika drámairodalmán, egészen napjainkig.

Kert a színház valamennyi kérdése - a gyakorlatiak is - a műsortervnél, a dramaturgiánál kezdődik. Kihez kezdett volna a Volksbühne 1890-től 1893-ig Ibsen és Gerhart Hauptmann nélkül! És ha vitatkozni akarunk egy uj Volksbühne felépítéséről, amely műsorát nem bulvársikerekre, sznobisztikus blöffökre, pseudo-antik darabokra, halálmiaztikával terhelt allegóriába való menekülésre vagy érzelgős limlomra akarja alapozni és ezenkívül kulturális örökségét is becsben tartja - ha műsortervét ilyen módon akarjuk megalkotni, akkor ennek előfeltétele, hogy ismerjük hazánk népi drámáit és népi színházát a régebbi korokban is.

Képi játékok a parasztháború ée a reformáció korában

A korai német misztériumjátékok a XIII. és XV. század között vérbeli népi drámai játékok voltak. A Krisztus születéséről szóló játékot, a Paradicsomiátékot. a különféle passiójátékokat a templom kórusában az egész gyülekezet előtt játszották, sőt, ha úgy tetszik, az egész gyülekezet játszotta őket, hiszen az énekeket és a hozsannát mind együtt énekelték. Ezek a német kultikus játékok végigkísérték a vitáktól még háborítatlan katolikus hit korszakának delelőjét és alkonyát. És roppant izgalmas megfigyelni, hogyan bontakozott ki a reformációnak és a német parasztfelkelésnek a hűbériség ellen indított nagy szellemi támadása már egy évszázaddal korábban, a népi játékokban. A vallásos játékok mellett hirtelen feltűnnek a világi farsangi játékok. Az ördögből - aki azelőtt mindig a halállal állt kapcsolatban, hátborzongató módon - most komikus alak lesz.

21