Rolland, Romain: A nép színháza - Korszerű színház 24. (Budapest, 1961)

II. rész: Az új színház

a társadalmi törvények ellenségein."/59/ Egyébiránt a művészetnek a rosszal nem a rosszat kell szembeállítania, hanem a világosságot. Ha szemébe nézünk a rossznak és a rossz is tudja, hogy lelepleztük, akkor már több mint felerészben le is győztük. A társadalmi dráma feladata, hogy a küzdelem bizonytalan mérlegébe belevesse az értelem parancsoló erejét.

Van még jónéhány más drámai műfaj is, amelyet a szinház eddig alig aknázott ki. Ilyen az un. "mezei" dráma, a föld költeménye, amelyet átitat a mezők illata és az izes beszédű vidék humora. Felbecsülhetetlen értékű művészet; mert megmenti a szükebb hazák költői életét és egyre halványuló egyéniségét. Példát szolgáltatott rá Pouvillon, néhány pásztori tragédiájában, Pottecher a maga vogézekbeli vigjátékaival, a svájci René Morax, elevenen és magabiztos népi érzéstől áthatott vaux-i drámáiban, és mind közt a legnagyobb, a provenoe-i Homérosz, Mistral, akinek nyelve éppoly harmónikus volt, mint az ókori görögökére emlékeztető lelke./60/

Földjeinket művelve fő gondunk az legyen, hogy kiássuk az ott heverő gazdag kelta kincset. Élesszük fel a szunnyadó legendákat és meséket, amelyek . egykor benépesítették síkságainkat és erdőinket. Nincs ország, amelyet ennyi me-A Haramiák előszava. 1781.

/60/ Az említettek közül Emile Pouvillon /1840-1906/ regényeiben és drámáiban a francia vidék, a falvak lakóit ábrázolta; Préderic Mistral /1830-1914/ a_ francia délvidék, a Provence hires költője, aEï müveiben szükebb hazája nyelvének ée hagyományainak megújítását tűzte ki célul; főmüvét, a paraszti életet megelevenítő Mlreiót ma is sokszor játsszák Franciaországban. - /A rordf. /- 74 -