Rolland, Romain: A nép színháza - Korszerű színház 24. (Budapest, 1961)

II. rész: Az új színház

eés regény, gyönyörű, költői vagy gunyoros história ékesített volna fel. A nagyvárosok népe régóta elszakította kötelékeit a múlttal; messze származott a családtól. De számos vidékünkön másképp érez a nép. E fajták emberei között gyakran találkozunk, a maguk elemi tisztaságában, olyan típusokkal, amelyeknek hasonmásait gótikus templomaik portálján vésték kőbe; és ezek erkölcsileg is hasonlítanak szoborba mintázott elődeikhez, jobban, mint gondolnók. Ki tudja,hány lélekben zug még itt a tündérek erdeje, ahol mély álomban szunnyad Csipkerózsika, ahol Lancelot és Ginevra, Trisztán és Izolda összetalálkozik a Csizmás Kandúrral és Hüvelyk Matyivel, ahol feldübörög Aymon négy fiának lovascsapata^1^ és a távolból Roland kürtje barsan! Támasszátok hát fel múltbeli legendáinkat. Legyenek bár csekélyebbek vagy magasztosabbak, ki nem hallgatja majd őket örömmel?

Fájdalmas visszhangjuk ma is bennünk lüktet; élnek még ma

/62/

is. Marie de Prance' ' óta immár nyolc évszázada várjuk mind, kimondatlanul is, hogy visszatérjen a Kék Madár.

A szinpadi legenda megengedi, sőt követeli a muzsikát. De ugyanígy helyén való a nagy költői és mezei drámában is,

Avmon négy fia III. századi francia lovagregény. Aymon herceg négy bátor, délceg fia ellentétbe kerül Nagy Károllyal, aki végig az erdőkön űzi őket, ők azonban, hála csodás lovuknak és személyes hősiességüknek, mindig kikerülik az üldözőket, mígnem végül megbékélnek a királlyal. A lovagregény kedvelt népi legenda fonnájában, számtalan átköltéeben élt tovább, mint a rokonszenves, nemeslelkü banditák mítoszának egyik első megjelenitése. - /A ford./

Marie de Prance, azaz Franciaországi Mária az első ismert francia költőnő, aki a XII. század utolsó harmadában Angliában irta állatmeséit s csodálatosan szép, ma is eleven, melankólikus szerelmi dalait. - /A ford./- 75 -