Rolland, Romain: A nép színháza - Korszerű színház 24. (Budapest, 1961)

II. rész: Az új színház

oeink ie./57/ És »mi a legfőbb: leljenek nálunk második hazára azok, akik más századokban ás más országokban a náp hősei voltak. Kutassa fel a nép színháza az egész világon a nép nemesi leveleit. ÉpitsUk fel Párizsban az európai náp eposzát.

Végül: nem elég, ha a múlt dalnokaivá válunk. Nem azért merítettünk belőle uj energiákat, hogy ne hasznosítsuk őket. A cselekvés látványából cselekvésnek kell fakadnia. Ha minden erőnket összegyűjtöttük és tudatossá tettük, induljunk - előre! Fegyvertárunkban ott van a múlt minden dicsősége - legyünk most azon, hogy megteremtsük az uj embert, az uj ember erkölcsét és igazságát. Az általam elgondolt hősi történelem nem a vonat utolsó kocsijára szerelt lámpás, amely remegő fényével bizonytalanul világítja be a megtett utat. Sz a történelem világítótorony az éjszakában; egyetlen hatalmas lángoszloppal a hajó helyét, egész útját mutatja meg az óceán közepén: honnan Jött, hová megy. A jelen, a múlttól elválasztva, nem lehet szilárd és tartós; a múlt, a jelentől elválasztva, nem valós erő. Mindennek öszsze kell fognia az egyetlen, hatalmas mü: az élet érdekében. Építsünk minden korok életéből egyetlen, oszthatatlanul egységes egészet, mozgó hegytömböt, egyetlen lényt, amely milliónyi tüdőből lélegzik és utak milliói felől tör rohamra leendő birodalma: a világegyetem ellen.

Az említettek közül a porosz származású Anacharsis Cloots /eredeti nevén Jean-Baptiste du Val de Grace, Cloots bárója, 1755-1794/ a* enoiklopédieták mozgalmának egyik vezetője s az Xsz kultuszának egyik megalapítója, a világköztársaség s a koznopolltiznus hirdetője volt; Thomas Paine /1737-1809/ angol iró és politikus, aki először az amerikai függetlenségért küzdött, utána a francia forradalom aktiv résztvevője lesz, a girondieták oldalán; Joseph Priestley /1733-1804/ nagy angol természettudós, aki haladó nézetei miatt amerikai emigrációban halt meg. Jeremy Bentham /1748-1832/ pedig angol polgári filozófus és jogbölcselő, az utilitarizmus hirdetője, a szabadversenyes angol liberalizmus elméleti megalapozója. - /A ford.7- 71 -