Rolland, Romain: A nép színháza - Korszerű színház 24. (Budapest, 1961)

I. rész: A múlt színháza

Még jellegzetesebb példa a Barani ne előadása ugyanebben a színházban /huszonötödik népi díszelőadás. 1903 junius 17/. Majdnem minden helyet - a zeöllyéket ée a páholyokat pedig kivétel nélkül - több nappal előre lefoglaltak; és a közönség, ha lehet, még kevésbé volt népi, mint a Mizantróp estéjén. Nagyszámú elegáns néző a zsöllyékben és a páholyokban; munkás sehol. Mindez korántsem gátolta meg a bevezető előadást tartó Auguste Dorchaint^0^ abban, hogy előkelő hallgatóságát vérbeli kétkezi munkásokként ne aposztrofálja, akik egész nap görnyedtek kemény munkájuk fölött. És korántsem gátolta az előkelő hallgatóságot sem - elegáns hölgyeket, frakkos árakat -, hogy magukra ne vegyék a bókot és elragadtatva meg ne tapsolják. Hát kit csapnak itt be?

Ilyen körülmények közt világos; az Oeuvre des Trente ans de Théâtre szervezői nyugodtan megkockáztathatták a furcsa paradoxont, hogy "népi díszelőadásban" Racine legarisztokratikusabb müvét mutassák be, amely mintha a fejedelmek oktatására Íródott volna; s a mai Európa uralkodói - Szászországban, Szerbiában vagy másutt - minden bizonynyal jól tennék, ha eljátszatnák fiaik előtt vagy akár önmaguk elgondolkodnának fölötte - de mit kezdjen vele a nép? Hozzáteszem, hogy a pirulát gondosan édes ostyába csomagolták; a tragédiát két, együgyü vagy sikamlós dalokból álló vaskos réteg közé helyezték és az est győztese - Bartet asszony mellett/',^/, - Polin, a dalénekes volt.

1 '' Auguste Dorchain /1857-1930/ termékeny, de jelentéktelen francia költő és drámairó. - /A ford./- Bartet asszony/eredeti nevén Jeanne-Julia Régnault, 1854-1941/, akit kortársai "az ißteni" melléknévvel tiszteltek meg, a Comédie-Française egyik legnagyobb művésznője volt; elsősorban a klasszikus drámák hősnőinek szerepében aratott sikereket. - /A ford./- 44 -