Kerr, Walter: A drámai nyelvről. (Szemelvények) - Korszerű színház 23. (Budapest, 1961)

IV. Izületi csúz

NANBTTE; /örömmel öleli át Potint/ Dodolphe!

CARRAC: Mit jelentsen ez?...

Ez azt jelenti.hogy a kimondott szó minden funkcióját elvesztette, egyet kivéve: olykor még némiképp fel lehet használni egy-egy csipetnyi lényeges tájékoztatásra.Megnevezheti a hősöket; távirati stílusban közölhet helyzeteket; megmondhatja, hány óra - és ez nagyjából minden. A részlet egy korában igen sokra tartott darabból való, Steele Mackaye*' 1887-ben irt Paul Kauvarjából.

Általában nem hisszük magunkról, hogy George Lillo, Edward Moore, Monk Lewis, George L.Aiken**^ /az 5 változatában idéztük a Tamás bátya kunyhóját/ vagy Steele Mackaye modorában írnánk, és persze, nyelvi tekintetben tettünk is bizonyos haladást 1877 óta. De vajon megváltozott-e a stilus lényege?

Eugene O’Neill Így véges ki egy figurát 1920. évi ?ulitzer-dijas darabjában:

ROBERT: /hangjában hirtelen a reménykedés boldogsága csendül meg/ Engem nem kell,hogy aajnáljatok. Nem látjátok, hogy most végre boldog vagyok - szabad - szabadi - megszabadultam a tanyától - most már kóborolhatok kedvem szerint - szabadon - örökre szabadon! /A könyökére emelkedik, arca sugárzik,a látóhatárra mutat./ Nézzétek! Hát nem gyönyörű ott, túl a lombokon?

x/ Jeunes Morrison 3teele Mackaye, röviden Steele Mackaye /1842-1394/ az amerikai színház kezdeteinek ismert alakja. 5 építtette a New York-i Madison 3quare Színházat, az első amerikai un. "intim" színházat, valamint a Lyceum 3zinházat, amelyben az első amerikai sziniiakolát is felállította. Kb. 20 darab szerzője. - /a szerk./

xx/ George L.Aiken /1330-1876/ amerikai scinósz ás drámaíró; élete főműve a Tamás bátya kunyhója drametiaálása volt. /1352/. - /A szerk./- 73 -